Gaudi-Nagy Tamás, a felperesek egy csoportját képviselő ügyvéd tavaly szeptemberben arról tájékoztatott, hogy hat felperesnek nyolcszázezer, hatnak hatszázezer, egy eszméletlenre vert gárdistának pedig egymillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg a törvényszék.
A táblabíróság valamennyi összeget kétszázezer forinttal csökkentette, így hat felperes hatszázezer, hat négyszázezer, egy pedig nyolcszázezer forint kártérítést kapott. A perben a rendőrség jogi képviselője indítványozta a kártérítési összegek mérséklését.
A Fővárosi Ítélőtábla indoklásában hangsúlyozta: a rendőrség kérelme a kereset elutasítására nem volt alapos, mivel a rendőrök megsértették a felperesek személyiségi jogait. A jogerős döntés helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát és gyülekezési jogát. Egyedül a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét nem találta megalapozottnak a másodfokú bíróság. A rendőrségnek magánlevélben elnézést is kell kérnie a jogsérelmekért.
A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án döntött arról jogerősen, hogy megszünteti a Magyar Gárdát, az egyesületet és a mozgalmat egyaránt. Két nap múlva ez ellen tiltakozva gyűltek össze a Magyar Gárda tagjai és szimpatizánsai a fővárosi Erzsébet téren.
A rendőrség megtiltotta a Magyar Gárdát feloszlató jogerős ítélet ellen tiltakozó, valamint a Budaházy György melletti demonstrációt. Az Erzsébet téren összegyűlteket a rohamrendőrök körbevették és távozásra szólították fel. Miután ennek nem tettek eleget, a rendőrök könnygázzal oszlatták a tömeget, 216 embert pedig előállítottak, köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét is. A rendőrség által brutálisan feloszlatott demonstrációt a Bajtársiasság Napjaként tartják számon a gárdisták és a jobbikosok között.
Az oszlatás során 216 embert állított elő a hatóság, többet, mint 1956 óta bármelyik tömegrendezvényről – emelte ki Gaudi-Nagy Tamás, több felperes jogi képviselője a tárgyalóteremben. A többi felperest Borbély Andrea ügyvéd képviselte.
Gaudi-Nagy a tárgyalóteremből kilépve a Magyar Nemzetnek elmondta, a tisztességtelen eljárás nem képezte keresetük kiemelten fontos elemét, noha szerinte ilyen téren is voltak visszaélések. E tényállás megállapíthatóságának hiányáért a 200 ezer forintos csökkentést indokolatlannak tartja, ennek megfelelően várhatóan a Kúriához fordulnak, figyelemmel ugyanezen tömegoszlatás más károsultjainak perére is.
A jogvédő jogász a tárgyalás után a Magyar Nemzetnek hozzátette: számára érthetetlen, hogy miután az Országgyűlés bizottsága, az ombudsman, a Kúria és a Független Rendészeti Panasztestület is deklarálta a szóban forgó oszlatás jogellenes mivoltát, a BRFK miért nem volt hajlandó arra, hogy megpróbáljon megegyezni a károsultakkal, és miért próbálja védeni a Bajnai-kormány alatt született, politikai indíttatású döntéseit. Annál is inkább, mert ezek a perek ma már jogtörténetiek, hiszen a rendőrség mostanra tanult ezekből az ügyekből, és már jogszerűen kezeli a demonstrációkat – mondta Gaudi. Kijelentette:
„Ha úgy tetszik, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat járta ki az utat, hogy ma a balliberális csoportok bárhol, bármikor tüntethetnek”
Gaudi-Nagy Tamás akkori jobbikos országgyűlési képviselő 2010. október 4-én ismertette a Parlamentben újságírókkal a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét, amely szerint a rendőrség jogellenesen oszlatta fel 2009. július 4-én a gárdisták Erzsébet téri rendezvényét.