Az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) szerint 2050-re a Föld lakosságának 50 százalékkal kell növelnie az élelmiszer-előállítását. Úgy, hogy a Föld nem lesz nagyobb, viszont a termőképes talaj aránya folyamatosan csökken. Jelenleg a globális édesvíz-fogyasztás mintegy 70 százaléka élelmiszer-előállításra fordítódik, közben ugyanez a tevékenység az üvegházhatású gázok 25 százalékát bocsátja ki. Mindezt rontja a vízhiány, ami világszerte tapasztalható. Jordániában pedig különösen, hiszen a világ második leginkább vízszegény országa. Egy főre évente 150 köbméter víz jut, míg Egyesült Államokban több mint 9000. A sivatagi ország az élelmiszerének 98 százalékát importálja.
Mi az amiből Jordániában sok van? Már a homokon kívül. Napsütés! - adja meg a választ a BBC újságírója. Évente 330 napon. Ezen kívül van még Jordániában tengervíz is. Ugyan elég kicsi partszakasszal, de van. A projekt koncepciója: napenergiával sótalanítani a tengervizet. A vizet a növények öntözésére, és az üvegházak hűtésére fordítani (nyáron akár 45 fok is lehet a szabadban!). Jelenleg nagyjából 3 hektáron gazdálkodnak így, de a cél a 200 hektáros szint elérése.
A folyamatos és növekvő gazdálkodáshoz a csapatnak egy csővezetékre lenne szüksége, amely a 15 kilométerre lévő Vörös-tengerből hozná a vizet. Addig tartálykocsik viszik kétnaponta a szállítmányt a sivatagba.
A Sahara Forest Project Jordánia mellett Katarban is működik. Nagy figyelem övezi, hiszen az év elején maga II. Abdullah király is meglátogatta az üvegházakat, amikben évente 130 ezer kilogramm zöldséget termelnek, és naponta 10 ezer liter friss iható vizet állítanak elő. Lehet, hogy egyszer valóban kivirigázik a sivatag? A víz- és élelmiszerhiánnyal küzdő arab államoknak nagy szükségük lenne rá, hogy saját hazájukban találják meg a számításaikat. És nekünk is.
(Fotó:https://www.flickr.com/photos/saharaforestproject/)