Az Egyesült Királyságban csütörtökön tartanak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. "A brit döntéshozóknak és szavazóknak tudniuk kell, hogy semmiféle újratárgyalásra nem fog sor kerülni" - mondta Juncker az osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, az Európai Unió nem fog további engedményeket tenni Londonnak, nem fog messzebb menni annál, mint amiről az uniós állam-, illetve kormányfők februári csúcstalálkozóján megállapodás született.
"Megegyeztünk a brit miniszterelnökkel, elérte a legtöbbet, amit elérhetett, megadtuk a legtöbbet, amit adhattunk" - hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke. "A kilépés kilépést jelent" - fogalmazott.
Christian Kern a kérdés kapcsán kijelentette, az európai politikai vezetők az utóbbi évtized során nem hangsúlyozták eléggé, hogy milyen előnyökkel jár az uniós tagság az egyes országok számára. Mint mondta, világossá kellene tenni az állampolgárok előtt, hogy a tagállamok mennyit nyertek az európai integrációval.
Francois Hollande francia elnök a leghatározottabban "visszafordíthatatlannak" mondta párizsi sajtóértekezletén az esetleges brit kilépést. A francia elnök bejelentette, hogy a jövő héten Németországba utazik az EU jövőjéről tárgyalni, akármi lesz is a brit népszavazás eredménye.
Angela Merkel német kancellár visszafogottabban fogalmazott. Mint mondta: azt akarja, hogy Nagy-Britannia EU-tag maradjon, de a döntés a briteké.
Merkel azután beszélt Berlinben sajtóértekezleten, hogy tárgyalt Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel. Utóbbi úgy nyilatkozott: "erősen reméli", hogy a britek a bennmaradás mellett döntenek.
Nagy-Britannia kilépése az EU-ból súlyos politikai kárt okozna azzal az üzenettel, hogy az EU nem hosszú távú, hanem visszafordítható projekt, márpedig ez nem így van - nyilatkozta Romano Prodi az Európai Bizottság volt elnöke a Radio Popolare nevű olasz rádiónak.
Az Európai Bizottságot 1999 és 2004 között vezető Romano Prodi, aki kétszer volt olasz miniszterelnök is, hangsúlyozta, hogy ha a brit választók nemet mondanak a kilépésre, akkor is "két- vagy többsebességes Európával találjuk szemben magunkat".
Hozzátette: a Brexit győzelmével sem borulna fel teljesen Nagy-Britannia és az EU kapcsolatrendszere, "kompromisszumokkal fenntarthatók maradnak az utóbbi években kötött gazdasági megállapodások és a közös érdekeltségű politikai-katonai szövetségek".
Prodi szerint az esetleges kilépés nem veszélyezteti az európai vagy nemzetközi pénzügyi stabilitást, "legfeljebb a City néhány pontot veszít" a tőzsdéken. Az olasz politikus veszélyesebbnek tartja, hogy Nagy-Britannia példáját más európai államok követhetik. "A balti államokra vagy Lengyelországra gondolok. Talán nem lépnek ki az Európai Unióból, mivel szép pénzt kapnak Brüsszeltől, de ugyanazokat a kedvezményes feltételeket követelhetnék maguknak, mint amelyekben most Nagy Britannia részesül".
Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő esetleges kilépése (Brexit) csak tovább gyengítené az unió biztonságpolitikáját - vélekedett Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter. Úgy vélte, hogy amennyiben Nagy-Britannia esetleg az unióból való kilépés mellett dönt, és a brit diplomaták már nem vennének részt a külszolgálatokban, a hadsereg pedig a katonai műveletekben, illetve az uniós katonai egységek munkájában, az komoly veszteséget jelentene és súlyos minőségi romlást jelente az unió védelmi politikájában. Mindezt azzal indokolta, hogy a brit hadsereg igencsak tapasztalt.
A Nagy-Britannia uniós tagságáról kiírt népszavazás fordulópont lesz az Európai Unió, és így Magyarország történelmében is, azt azonban nem tudni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen politikát kíván folytatni a kilépés támogatóinak győzelme esetén - jelentette ki Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti (EP-) képviselő Brüsszelben.
"Akár győznek a kilépni akarók, akár a bennmaradás mellett érvelők kerülnek többségbe, egy másik unióra fogunk ébredni" - fogalmazott.