Az ebtenyésztést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztését a kormány a 2015. december 16-i ülésén fogadta el, a végső döntést a képviselőknek kell meghoznia. A hivatalos álláspont a módosítást az ebtenyésztés közel húsz éve tartó kaotikus helyzetével magyarázza, amelyet le kell zárni. Ezért a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a nemzeti ebfajták kivételével az állami kontroll az ebtenyésztés felett szűnjön meg, vagyis az állam – az említett fajták kivételével – vonuljon ki e szabályozásból.
Csakhogy
"ebben teljesen lenullázzák azokat az eredményeket, amiket a magyar kutyás tenyésztői társadalom tisztességes, magas szakmai munkát végző része eddig elért. Egyedül a kijelölt kinológiai szövetség véleményére alapozva tervezik a változtatást, pedig nyilvánvaló tény, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) - mint kijelölt kinólógiai szövetség - nem tudta feladatát elvégezni"
- figyelmeztetett Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője.
Az ellenzéki honatya ezért több írásbeli kérdéssel fordult az illetékes Földművelésügyi Minisztériumhoz (FM), hogy rávilágítson arra, nem optimális a MEOESZ monopol helyzete.
"Annak a MEOESZ-nek, aki 8 évig aggályosan működött a szocialista kormányzás segítségével és/vagy jóváhagyásával? Annak a szervezetnek, aki gyakorlatilag negligálta az Önök kormánya által szükségből alkotott rendeletet a fajtatiszta ebek tenyésztéséről?!”
- adott hangot értetlenségének az ellenzéki képviselő az FM-nek címzett írásbeli kérdésében.
Ugyanakkor
„A hazai ebtenyésztés tragédiájának receptje: kormányokat zsaroló tenyésztői szervezet megfűszerezve egy kis dilettáns kormányzati hozzáállással?"
című írásbeli kérdésében egy szakmai körökben megfogalmazott levéllel is reagált a tárca tájékozatlanságáról tanúbizonysággal szolgáló válaszára.
Ebben a levélben többek között az a szakmai kritika is megjelenik, amelyben elismerik, hogy ugyan más országokban az állam valóban nem szabályozza az ebtenyésztést, de mindezt azért,
"mivel a demokratikusan fejlődő nyugati országokban önszerveződő egyesületek vették kézbe többek között a fajtatiszta ebek tenyésztését is, és integrálódtak az adott nemzetállam jogrendszerébe.
Ott ezt a működési rendszert a civil szervezetek a saját jól felfogott érdekükben maguk alakították ki. Azonban Magyarországon az „ egypárti” rendszerben mindenből csak egy lehetett. Egy párt, egy szakszervezet és egy kutyás szervezet (MEOE), amely monopol helyzetével ellehetetlenítette az önálló fajtagondozást, szakmaiatlan hozzáállásával (ugyanaz a tenyésztési szabályzat vonatkozott a német dogra, mint a palotapincsire) gátjává vált a korszerű fajtagondozásnak."
Hazánkban becslések szerint közel 4 millió kutya él, ezt a hatalmas populációt felmutató állatfajt szabályozás nélkül hagyni súlyos szakmai hiba.
Mindezek alapján többek között arra kíváncsi Magyar Zoltán, hogy az agrártárca valóban a jelenleginél is nagyobb káoszt kíván teremteni a szabályozás megszüntetésével és az állattenyésztési hatóság „kreativ„ jogértelmezésének eltűrésével?
Kutyavilág jön!