A kínai média hallgatása már csak azért is érdekes, mert szinte a teljes sajtó a kormány hatáskörébe tartozik, tehát ha ők úgy akarják, hogy írjanak valamiről, akkor írnak is. Ezzel szemben a legtöbb lap csak az állami hírközleményeket veszi át, vagy még azokat se.
Az Index szemlézte, hogy mekkora teret adnak az ázsiai ország médiumai a találkozónak, de túl sok mindent nem találtak. Néhány ismétlődő hír mellett négy képből álló galéria Orbán Viktorról és Li miniszterelnökről a reptéren - nagyjából ennyi tanúskodik az eseményről.
A Xinhua, a kínai kormány hivatalos hírügynöksége két cikkel elintézte a látogatást: az egyik a 16+1 csúcsról szól, kiegészítve a két ország baráti viszonyával, a másik a Budapest-Belgrád vasútvonalról. A Twitter kínai megfelelőjén (Sina Weibo), ha rákeresünk Magyarországra előbb találunk magyar modellt, mint a 16+1-ről hírt.
Megjelent a kiírás a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának felújítására
A közlemény szerint a vasútvonal fejlesztése a 160 kilométer/óra sebesség és az új második vágány eredményeképpen a menetidő jelentős csökkenését és az áruszállítási kapacitás bővülését teszi lehetővé a legkorszerűbb biztonsági feltételek mellett.A hirdetményt ajánlatkérőként a MÁV Zrt. nevében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. adta fel.
A kínai állami televízió (CCTV) foglalkozott a találkozóval, de ők sem főműsoridőben, és nem is az elsőszámú csatornán: a négyes számú, kifejezetten nemzetközi ügyekkel foglalkozó adón lement egy háromperces összefoglaló, főleg a küldöttség érkezéséről.
A kormány hivatalos oldalán Li Ko-csiang miniszterelnök közölt infografikát Magyarországról, ismertetve a 16+1-et, valamint néhány tudnivalót rólunk, szó esik például Petőfi Sándorról, vagy épp arról, hogy 1949 októberében Magyarország hivatalosan elismerte a Kínai Népköztársaságot.
A kínaiak nem is akartak túl nagy sajtóvisszhangot, aminek az oka ismeretlen. Az események sajtóakkreditációja mindössze négy órán keresztül volt elérhető, pénteken délelőtt tíz és délután kettő között. Lapinformációk szerint Pekinghez közel állló médiumok is jelezték Kínában, hogy elég lesz mérsékelten foglalkozni ezzel az eseménnyel.
Kínával itt foglalkoztunk bővebben:
Kína világuralomra tör, Hszi Csin-ping az új nagy elnök
Múlt héten XIX. kongresszusát tartotta a Kínai Kommunista Párt. A világ legnagyobb pártja (90 milliós tagság) 2300 küldött részvételével bebetonozta a hatalomba Hszi Csin-pinget, aki a szabályoknál is hosszabb ideig maradhat az ország élén és olyan példátlan esemény is történt, ami Mao Ce-tung óta egyszer sem. Kína meghódítja a világot?
(címlap: Li Ko-csiang kínai miniszterelnök és Orbán Viktor, fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)