Nyolc éve nyílt biogázüzem Kisbéren, amihez az alapanyagot a mellette levő sertéstelep adja. Utóbbi – bár a hatóság többször is megbírságolta, illetve szagcsökkentő beruházásokra kötelezte – továbbra is elviselhetetlen bűzzel árasztja el a Komárom-Esztergom megyei települést. A helyiek aláírásgyűjtő akcióját most egy indulatoktól sem mentes közmeghallgatás követte, melyre az Alfahír is ellátogatott.
Elviselhetetlen szagra panaszkodnak a Komárom-Esztergom megyei Kisbér lakói évek óta. A kisvárosban nyolc évvel ezelőtt – egy közmeghallgatást követően – létesült egy biogázt gyártó üzem és egy sertéstelep, a probléma onnan datálódik. A helyiek most aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy a városvezetést rábírják egy, az üzemre kötelező lépés kikényszerítésére. Az 5300 lelket számláló településen májusig csaknem ötszáz szignó gyűlt össze, így a polgármester hétfő délutánra összehívta a testületi üléssel egybekötött közmeghallgatást, melyen a városvezetés, a megyei kormányhivatal agrárügyért és környezetvédelemért felelős főosztályvezetője, az érintett Bakony Bio Zrt. meghatalmazottja, egy szagsemlegesítéssel foglalkozó cég képviselője, valamint nagyságrendileg 100-120 elégedetlen helyi lakos is megjelent.
Sinkovicz Zoltán, a város fideszes polgármestere megnyitásként közölte, a bűzt ők maguk is érzik. A szaghatás időszakos és nehezen megfogható – mondta a városvezető, hozzátéve: májustól szeptemberig intenzívebb a probléma, illetve főleg az esti és hajnali órákban jelent problémát. Közölte azt is, ő maga rendszeresen jelezte a kormányhivatalnak az eseteket, ám ők több esetben pár órával, esetleg csak másnap tudtak a helyszínre érkezni, ami megnehezítette a dokumentálást. A csaknem ötszáz aláírás azonban eloszlatta azokat a kételyeket, hogy egyáltalán tényleg terjed-e a bűz.
A polgármester arról is beszámolt, javaslatára a kormányhivatal június 30-ig kötelezte a Bakony Bio Zrt.-t szaghatást semlegesítő rendszer kiépítésére, ám a határidő után egy héttel újabb bűzről írtak a városka lakói a Facebookon.
Az aláírásgyűjtés kezdeményezője Jámbor Róbert, aki egyben a Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány kurátora és a Jobbik helyi elnöke is, azt kérte a képviselő-testülettől, hozzon olyan határozatot, hogy a Bakony Bio Zrt. csak úgy folytathassa tevékenységét, hogy az ne zavarja a lakosság nyugalmát. A szagkibocsátás ugyanis
– szögezte le. A szag ugyanis behatol a hálószobákba is, rontja az életminőséget, csökkenti az ingatlanok értékét – magyarázta. Jámbor emlékeztetett az üzem 2012-es tájékoztatójára, mely szerint a sertéstelep által kibocsátott
szaghatás csak 150 méterre terjedhet, de a létesítmények az előírások betartásával kerülnek kialakításra, így a teleptől 800 méteren belül lakóház, védendő objektum nem lesz.
A közmeghallgatáson ezt követően szabadultak el az indulatok, bár ahhoz képest, hogy a helyiek elmondása szerint nyolc éve szagolják a disznótelep szagát, visszafogottak voltak a felszólalások. A legtöbben azt sérelmezték, hogy az illetékes kormányhivatal nem képes olyan szankcióval élni, ami az üzem leállítását eredményezné addig, amíg a szaghatásokat meg nem szüntetik.
Makra Gábor, a kormányhivatal főosztályvezetője válaszul arra hivatkozott, a környezetvédelmi jogszabályok adta kereteken belül sok műszaki megoldást vezettettek be a céggel, de azt elismerte, nem 100 százalékos az eredmény, mint fogalmazott „nagyjából félúton járnak”. Most éppen azért tárgyalnak az üzemeltetővel, hogy egy intenzívebb párásító rendszert építtessenek be, ami „remélhetőleg jelentősen javítani fogja a helyzetet”. Erre válaszul több helyi vállalkozó felháborodott hangon közölte: ha az ő cége csak félig készít el valamit, akkor az nincs kész, nem működhet. Kérdésre a főosztályvezető közölte,
ennél részletesebb adatokat azonban nem közölt. (Lapunk a keddi nap folyamán ennek részleteit közérdekű adatigénylés keretében kérte ki.)
Ugyancsak felháborodtak a kisbériek azon, hogy a Bakony Bio Zrt. tulajdonosa, Pongrácz Péter csupán egy meghatalmazottját küldte a közmeghallgatásra, akinek mandátuma kimerült Pongrácz levelének felolvasásában. A cégtulajdonos írásában egészséges, bio élelmiszerek és zöldenergia mellett tette le a voksát, és kiemelte, már a telep megtervezésekor körültekintően jártak el a szaghatás megelőzése érdekében. Pongrácz Péter állítása szerint az utolsó írásos megkeresés feléjük a város polgármesterétől érkezett 2019-ben.
A cégvezető közölte, üzemnaplót vezetnek, melyben minden fontos eseményt, így a lakossági bejelentéseket, hatósági ellenőrzéseket is rögzítik. Levelében azt is ismertette, több alkalommal fa és cserje erdőtelepítést végeztek, melyek gyorsan nőnek, így a szag számára áthatolhatatlan lesz. A sertéstelep szagtalanítására tett intézkedéseket is felsorolta, illetve azt is közölte, újabb technológia beépítésére törekednek, ennek érdekében az erre szakosodott cégtől már árajánlatot is kaptak.
A zavaró szaghatások miatti lakossági bejelentések fogadására a cég létrehozta a sertes@bioparty.hu e-mail címet.
A közmeghallgatáson felvetődött, hogy mivel
így szeretnék bírósági útra terelni a nyolc éve húzódó ügyet. Sinkovicz Zoltán polgármester támogatásáról biztosította őket, és megígérte, hogy a kisváros – természetesen észszerű keretek között – anyagi segítséget, így például ügyvédi költséget biztosít a pertársaságnak.
A bírósági eljárás azonban várhatóan újabb hosszú időszakot fog felölelni, vagyis a kisbéri bűz szappanoperája folytatódni fog. Mint egy helyi fogalmazott: a szappanopera-hasonlat helyénvaló,
csak a szag másmilyen.
Jámbor Róbert a közmeghallgatás végén kérdésünkre azt mondta, felemás érzései vannak, hiszen a képviselő-testület az ügyben végül nem hozott határozatot. Az a véleménye, hogy a képviselet nagyon fontos volna, ugyanis a megoldás egyrészt a helyi hatóság, másrészt a felettes hatóság, tehát a kormányhivatal kezében van,
de ha nekik sem sikerül, akkor felveti a jogállamiság gyengeségének a kérdését.
A kezdeményező lapunkkal azt is közölte, a lakosság körében felmerült:
itt nem csak a disznószagtól bűzlik az ügy, hanem a korrupciótól is,
igaz, ezt bizonyítani nem tudják. Remélik, hogy ennek a mostani közmeghallgatásnak már lesz következménye, ugyanis Kisbér felnőtt lakosságának több mint tíz százaléka aláírásával támogatta a kezdeményezést. Bár hozzátette, találkoztak olyan esettel, amikor valaki kijelentette: nem meri aláírni az ívet.
Ugyancsak jelen volt a közmeghallgatáson Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője, környezetvédelmi szakpolitikusa is, aki kérdésünkre hangsúlyozta, sokkal nagyobb szerepet kellene kapni a helyi népszavazásoknak, mert ez az ügy is bizonyítja, hogy mennyire nem érvényesül a helyiek akarata. Közölte, jogászaikkal már keresik azokat a törvénymódosítási lehetőségeket, hogy a helyiek kezébe nagyobb erőt helyezhessenek. A politikus úgy látja, a kormányzati centralizálás következtében „megszakadtak a szálak” a hatóságok és a lakosság között, miközben az önkormányzat hiába próbált intézkedni. Nunkovics szerint a környezetvédelmi hatóságnál pattog a labda, de ők annyira „sarokba vannak szorítva”, hogy nem nagyon rendelkezik ráhatással egy ilyen ügyben.
Az egyik felszólaló helyi lakos felvetésére, miszerint Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője széttárja kezét, mert nem tehet semmit, az ellenzéki politikus közölte: ők jogászaik révén az aláíróív összeállításában már eddig is segítették a helyieket, de továbbra is nyomás alá kívánják helyezni a kormányzatot, hogy a kívánt törvénymódosítások átmenjenek.
Nekik is át kell érezni azt, hogy ezen a területen igenis komoly változásokra van szükség,
és ez túlmutat a pártpolitikán. Mint mondta, örül neki, hogy egy-egy helyi ügyben félre tudják tenni azt, hogy ki milyen párt tagja, és magát az ügyet tudják előtérbe helyezni.
Ottjártunkkor a hűvös, esős idő miatt a bűzt ugyan nem éreztük, de a felháborodott, indulatokkal teljesen érthetően átitatott felszólalásokból átéreztük a helyi lakosok kálváriáját. Lapunk a fejleményeket is figyelemmel fogja kísérni.