„Az elmúlt években szélsőséges időjárási körülményeket tapasztaltunk Európában, amelyek csak rosszabbak lesznek, ha nem hozunk drasztikus intézkedéseket” - jelentette ki Bana Tibor, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának jobbikos alelnöke az uniós tagállamok nemzeti parlamentjei európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak találkozóján, a COSAC-on kedden Helsinkiben.
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának jobbikos alelnöke hangsúlyozta:
Bana Tibor arra hívta fel a figyelmet Helsinkiben, hogy azok a politikai, gazdasági és egyéb szereplők, akik nem támogatják a fokozott klímavédelmi intézkedéseket, általában két érvet hangoztatnak.
Az egyik az, hogy mindaddig, amíg a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országok, mint például Kína vagy az Egyesült Államok, nem törekednek a zöld megoldásokra, addig Európa erőfeszítései hiábavalóak. Bana Tibor szerint ez valóban így van, ezen országok nélkül nem lehet közös célokat elérni, ugyanakkor az Európai Uniónak jó példát kell mutatnia, bízva abban, hogy más országok is felismerik a helyzet súlyosságát.
A felmerülő másik érv a klímavédelem ellen az, hogy a gazdasági teljesítmény és a versenyképesség sérülne, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását túlságosan csökkentjük. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának jobbikos alelnöke másképp látja, beszédében kiemelte: ha időben átváltunk a környezetbarátabb megoldásokra, és innovatív technológiákkal állunk elő, azok gazdasági előnyöket jelenthetnek, és egy zöldebb Európát teremthetnek.
„Rendkívül fontos, hogy a következő hétéves (uniós) pénzügyi ciklusban külön forrásokat különítsünk el a gazdaság megváltoztatására”
- fogalmazott Bana Tibor. Hozzátette: ugyanilyen fontos az oktatási rendszer támogatása is.
Veszélybe sodorjuk magunkat, ha sürgősen nem változtatunk
A Helsinkiben zajló COSAC ülésével párhuzamosan, szintén hétfőn volt Madridban az ENSZ kéthetes klímakonferenciájának (COP25) a megnyitója. A nemzetközi eseményen a világ 196 országa képviselteti magát, 50 állam- és kormányfő vesz részt rajta, illetve az Európai Unió vezető tisztségviselői is.
António Guterres ENSZ-főtitkár a megnyitó beszédében úgy fogalmazott: világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen. Az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta: az eddigieknél „jóval ambiciózusabbnak” kell lenni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésében. A főtitkár frusztrálónak nevezte a változás lassú ritmusát főleg azért, mert mindehhez az eszközök és technológiák nagy része már rendelkezésre áll. Élesen bírálta a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokat - Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát - mivel elkötelezettségük elengedhetetlen a kitűzött célok eléréséhez.
„Ha nem változtatunk sürgősen életmódunkon, magunkat sodorjuk veszélybe”
- jelentette ki.
A konferencia megnyitóján felszólalt Hoesung Lee, a minden évben egyre fenyegetőbb jelentéseket asztalra tevő Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) elnöke is, és arra figyelmeztetett:
Az IPCC jelentései azt mutatják, hogy a felmelegedés hatásai sokkal súlyosabbak mint azt korábban gondolták. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali mérséklése elengedhetetlen a klíma stabilizálásához - mondta Hoesung Lee.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a konferencián elmondta: a jövő hónapban bemutatja a klímasemlegességi átmenetről szóló európai javaslatot. Az egy héttel ezelőtti strasbourgi plenáris ülésén, amelyen bemutatta programját és csapatát, ígéretet arra, hogy a mandátuma első száz napjában átfogó tervezettel fognak előállni a zöld átmenetről. Azt is mondta: Európának kötelessége vezető szerepet vállalnia klímavédelem területén, és ehhez a lehetőségei is megvannak.
Csörte a klímaváltozásról a parlamentben
Hétfőn a magyar parlamentben is szó esett a klímaváltozásról, az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint az éghajlatváltozásnak kitett Magyarországon a kitűzött klímacélokkal ellentétes folyamatok zajlanak, 2014-től évente több mint 5 százalékkal nő a széndioxid-kibocsátás. Hangsúlyozta: cselekedni kell, és az emberek cselekedni is akarnak. Azt is bejelentette, hogy az LMP zöld népszavazást kezdeményezett, hogy az emberek dönthessenek a jövőjükről. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint a klímaváltozás elleni küzdelem fontos ügy, de pártpolitika felett álló nemzeti érdekként kellene megjelennie, és már vége lehetne annak az időszaknak, amikor politikai célra bármilyen témát - például a klímavédelmet - „kisajátíthatnak”. Egyébiránt megjegyezte: a javasolt intézkedések nagy részét már meghozta a kormány.
Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa azt a kérdést tette fel, hogy lesz-e érdemi nemzeti konzultáció a klímaváltozásról. Az ellenzéki képviselő szerint ugyanis a kormány csak uniós kötelezettségként kezelte azt a kérdőívet, ami a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról szólt. Hollik István kormányszóvivő az Inforádiónak azt mondta: nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz. Tordai Bence szerint azonban valódi sorskérdésről van szó, és azért válaszoltak több százezren a kérdésekre pár nap alatt, mert a sajtó felfedezte a kérdőívet. Schanda Tamás elütötte Tordai Bence kérdését azzal, hogy a kormány saját honlapján tette közzé a kérdőívet, tehát azt bárki kitölthette.
A keddi napirend előtti felszólalások során is szóba került a klímaváltozás, ebben a cikkünkben olvashatja el a részleteket. Pénteken a klímaváltozás megállításáért tüntettek civil szervezetek Budapesten: