Bűn volt elhallgatni a klímavédelmi konzultációt

Bűn volt elhallgatni a klímavédelmi konzultációt

Lapít a kormány, és mintha még mindig nem akarná elismerni, hogy az emberiség számára a klímaváltozás a következő évek egyik legnagyobb kihívása.

Minden fontosabb tudományos felmérés hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás legrosszabb hatásainak megakadályozása érdekében a lehető legrövidebb távon el kell jutni az üvegházgáz-kibocsátás jelentős mérsékléséig a gazdaság minden területén. De emellett elkerülhetetlen a szemléletváltás is a hétköznapokban, és alapvetően kell újragondolnunk szükségleteinket, hogy az ökoszisztéma érzékenységének figyelembevételével fenntartható társadalmakat hozzunk létre.

A felismerés és a cselekvés fontos, azonban az megjegyzendő, hogy a civilizáció összeomlásával való riogatás károsan hathat az előbbiekre. Az amerikai Forbes magazin egyik legfrissebb cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy

egyes aktivisták, újságírók, valamint tudósok apokaliptikus kijelentései a klímaváltozással kapcsolatban egyrészt szorongást, akár agressziót válthatnak ki, másrészt kontraproduktívak, mert megosztóak, és sok embert elidegenítenek a kérdéstől, továbbá elterelik a figyelmet az olyan problémákról, melyeket még kontrollálni lehetne.

Tom Wigley ausztrál klímakutató a Forbesnak arról beszélt: nagyon zavarja, hogy az olyan aktivisták -, mint Greta Thunberg is - a civilizáció összeomlásáról beszélnek a fiataloknak.

„Ezek a fiatalok mind félre vannak informálva. Ez részben Greta Thunberg hibája. Nem szándékosan. De téved”

- nyilatkozta.

Az amerikai magazin cikkének szerzője szerint az apokaliptikus retorika egyik legzavaróbb eleme, hogy a hangos klímaaktivisták gyakran azt követelik: vonják meg a szegényebb országoktól az olcsó energiaforrások felhasználásának lehetőségét, amely számukra valóban összeomlást jelentene. Wigley és a hozzá hasonló klímatudósok is egyetértenek abban, hogy az ilyen extrém retorika megnehezíti egy politikai megállapodás létrejöttét a klímaváltozásról, valójában köztes megoldásra lenne szükség.

A kormányok és a nemzetközi szervezetek kezében a lehetőség, hogy intézkedéseiket részletes hatástanulmányok segítségével ésszerűen dolgozzák ki, melyeket széleskörű konzultációk előznek meg.

Az Európai Bizottság szeptemberben az Eurobarometer jelentésében közölte, hogy az európai lakosság 93 százaléka, a magyaroknak pedig 96 százaléka tartja komoly problémának a klímaváltozást. Az is kiderült, hogy Magyarországon a megkérdezettek 76 százaléka szerint a fosszilis tüzelőanyagok csökkentése az energiabiztonságra és a gazdaságra is kedvezően hatna.

A felmérés irányadóként értelmezhető a magyarok álláspontját illetően, jól érzékelteti, hogy a klímaváltozás élénken érdekli az embereket, az Orbán-kormány mégsem érdekelt a konzultációban. Legalábbis ez derült ki abból, ahogyan elrejtették azt a kérdőívet, ami a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról szólt. Sehol nem hirdették meg, és valószínűleg a feledés homályába merült volna, ha a sajtó nem fedezi fel.

„A 2015-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek 21. találkozóján elfogadott, és 2016-ban hatályba lépett Párizsi Megállapodás alapján az aláíró feleknek arra kell törekedniük, hogy az üvegházhatású gázok alacsony kibocsátásával járó hosszú távú fejlesztési stratégiákat fogalmazzanak meg és jelentsenek be, figyelembe véve közös, de megkülönböztetett felelősségeiket és eltérő képességeiket, tekintettel az eltérő nemzeti körülményekre”

- olvasható a kormany.hu oldalon. Ez alapján 2020. január 1-jéig Magyarországnak is el kell készítenie, majd bejelentenie az Európai Bizottságnak a legalább 30 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú nemzeti stratégiáját, amihez a tagállamoknak nyilvános konzultációt kell végezniük.

Miután a sajtó lebuktatta a kormány sunyi némaságát, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közölte: nem ők indítottak nemzeti konzultációt a klímavédelem kapcsán, csupán a Brüsszel által előírt tájékoztatási formának tettek eleget. Még azt is hozzátették: amennyiben a kormány klíma ügyben nemzeti konzultációt akar lefolytatni, akkor azt a szokásos módon fogja megtenni.

A konzultáció - amit hétfőn délig lehetett kitöltetni - arról kérdezte a magyar állampolgárokat, hogy mennyire tartják fontosnak a klímaváltozás elleni tevékenységeket, és mely intézkedéseket tartanák elsődlegesnek. A Facebookon futótűzként terjedt a kérdőív linkje az első sajtóhírek megjelenése után, miközben a kormánynak arra kérdésre, hogy miért hallgatta el a konzultációt, csak annyi a válasza: ez nem az övék. Hollik István kormányszóvivő az Inforádiónak azt mondta:

nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz.

Hogy ez mit jelent? A kormányt nem érdekli az emberek véleménye, csak kényszerből konzultál, illetve azt is csak látszólag, hiszen semmit nem tett azért, hogy az emberek értesüljenek a kérdőívről.

Ez a hozzáállás sajnos illeszkedik is abba a kormányzati kommunikációba, ami eddig is félvállról vette, és elbagatellizálta a klímaváltozás ügyének fontosságát. Lehet azt mondani, hogy az apokaliptikus jövőképekkel riogatni veszélyes, de a klímaváltozásról nem tudomást venni: közveszélyes bűn.