További jelentős forrásokkal támogatja a gazdaságvédelmet a költségvetés cím alá rejtette el a Pénzügyminisztérium azt a közleményt, mely arról számol be,
Emlékeztetnek, a gazdasági visszaesés 2020. második negyedévben 13,6 százalék volt, ami „elmaradt az előrejelzésektől” (azaz nagyobb, mint amit vártak).
A tárca előrejelzése alapján a járványügyi készültség fenntartása, valamint az eddig megtett, és a várható újabb gazdaságvédelmi intézkedések mellett
indokolt az államháztartási hiánycélt is módosítani
– írják, hozzátéve, az uniós országok átlagosan 9 százalék körüli hiánnyal számolnak.
Az elszállt hiányszámokért egyrészt a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés és az adócsökkentések, másrészt gazdaságvédelmi és munkahelyteremtő kiadások növekedése felelős.
Orbánék májusban jelentették be, elengedik a korábban „kőbe vésett” 3 százalékos hiánycélt, az Európai Bizottságnak küldött konvergenciaprogramban 3,8 százalékkal számoltak.
Oda a kincstári optimizmus: megugró hiánnyal és államadóssággal számol az Orbán-kormány
Elengedi a kormányzat az eddig szinte kőbe vésettként kezelt 3 százalékos hiánycélt, az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramban már 3,8 százalékot írnak a kormányzati szektor hiányára - írja a Portfolio. A gazdasági visszaesésre továbbra is 3 százalék a becslésük, de úgy vélik, ezt gyors visszapattanás követi, és 2024-ig stabilan 4 százalék felett lehet a GDP növekedése.
Az Európai Bizottság jóval pesszimistább volt a kabinetnél, ők májusban úgy vélték, a magyar költségvetési hiány 2020-ban 5,2 százalék lesz.
Orbánék is pesszimisták, de az Európai Bizottság még rajtuk is túltesz
Nemcsak az Európai Unió egészére, hanem Magyarországra nézve is jóval sötétebb gazdasági képet vázol fel az Európai Bizottság előrejelzése, melyet részletesen ismertet a Portfolio. A kormányzat korábbi elképzeléseit a 2,7 százalékos államháztartási hiányról épp a tegnap napvilágra került konvergenciaprogram írta felül.
A mutató 2006 óta nem volt ilyen magas hazánkban, akkor a GDP-arányos hiány 9,5 százalék volt. A legutóbbi, 2007-2011 közti válság idején is „csak” 4-6 százalék között mozgott.