A kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón az Alfahír kérdésére világossá tette:
"komoly fenntartásai" vannak
az érdekképviseletek által csak "rabszolgatörvénynek" nevezett munkajogi változtatásokkal szemben.
Bánki Erik a Gazdasági Bizottság fideszes elnöke még múlt csütörtökön nyújtotta be azt a munkaidő-szervezésre vonatkozó törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében a jelenlegi egyéves munkaidőkeretet a jövőben három évben határoznák meg. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkaadók úgy tudnának sakkozni a munkaidőkerettel, hogy
hétvégi, vagy 20 napnál is több folyamatos, pihenőnap nélküli munkára
kötelezhetnék alkalmazottaikat. Ráadásul - mivel ezek a hároméves keretbe kerülnének beszámításra a túlmunkáért pótlék nem járna.
A VDSZ számításai szerint a módosítás nyomán az amúgy is extrém módon túlterhelt magyar dolgozók
plusz juttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek.
A tervezet ellen még a Fideszhez közel állóként számon tartott Munkástanácsok is tiltakozik.
Évi 400 órával emelkedhetnek a juttatás nélküli túlórák
A Parlament tegnap este tárgyalta a módósító javaslatot, ahol a kormány azzal is érvelt, hogy hisz abban, hogy a munkaadók tisztelik a törvényt. Tehát egy olyan törvénymódosító került megint az asztalra, ami kiskapukat hagy, és csak remélni lehet, hogy ezt a multik, a munkaadók nem használják ki.
A javaslat parlamenti vitájában a kormánypárt részéről "megnyugtatásul" csak annyi hangzott el:
"hiszünk benne, hogy a munkaadók nem fognak visszaélni a helyzettel"
A jobbikos Ander Balázs azonban felhívta rá a kormányzat figyelmét, hogy ma Magyarországon szinte biztos, hogy a munkáltatók nagy része vissza fog élni a lehetőséggel. A munkavállalónak viszont hiába van meg a lehetősége, hogy ne írja alá a számára nem kedvező szerződést, nagy valószínűségel nem fog élni ezzel a jogával, hiszen egzisztenciálisan ki van szolgáltatva.
Lázár Jánost a mai kormányinfón kérdeztük a fideszes javaslatról. A kancelláriaminiszter elmondta: "részben osztja" a szakszervezetek aggályait.
"Személyes politikai meggyőződésem, hogy a munkavállalókat nem szabad a munkaadóknak kiszolgáltatni"
- szögezte le a miniszter.
Lázár szintén nem tetszésének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy a kormány csak részben tett eleget a "kútsarc" néven elhíresült, rendkívül költséges engedélyeztetési eljárás eltörlésére tett ígéretnek. Az 500 köbméter több vizet kinyerő felhasználókat - jellemzően alföldi kisgazdálkodókra - továbbra is
komoly, akár milliós nagyságrendű terhet rónának.
Újabb megszegett ígéret: részben marad a kútsarc
Lázár János a múlt heti Kormányinfón jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik a kisfogyasztók háztartási kútjaira vonatkozó rendeleteket, amelyek azokat engedélykötelessé tették. Az évi 500 köbméternél nagyobb mennyiséget „ellocsolókra" viszont továbbra is vonatkozik a kötelezés.
A politikus szerint a vízügyi szakemberekkel "nem tudjuk megértetni", milyen komoly károkat okozhat a rendelkezés a magyar agráriumban, ám az ő álláspontja az, hogy
"az egészet el kell felejteni úgy, ahogy van"
Hozzátette: a kormányba egyelőre komoly vita folyik a kérdésről, "még nincs veszve az ügy".
"Harcban állunk"
- fogalmazott Lázár János.