Mini pénzügyi csúcs elnevezéssel tartott online konferenciát a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF), melyen neves közgazdászok, pénzügyi tanácsadók elemezték a koronavírus okozta pénzügyi-gazdasági válságot és igyekeztek tanácsokat adni a jövőre. A konferencián az Alfahír is részt vett.
Jaksity: A költségvetési stimulus későn jön
Jaksity György közgazdász, a Concorde Zrt. igazgatója a válságok természetéről elmondta, azok természetes velejárói az életünknek, okozói pedig mi magunk vagyunk. Mint inden válságnak, a mostaninak is vannak tanulságai a jövőre nézve. A 2008-2009-es válsággal összehasonlítva azt a különbséget emelte ki, hogy most a gazdasági szereplők (társadalmak, kormányok, cégek, egyének)
Emiatt számos ágazat, például a vendéglátás, idegenforgalom gyakorlatilag leállt. Az ellátási láncok összetettsége miatt ez a mostani kínálati sokk erősebb, mint bármikor – húzta alá a szakember. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2008-as válság idején 200 ezer milliárd dollár volt a világ összadóssága, ez most 250 ezer milliárd, és ez GDP-arányosan is magasabb, mint akkor. Vagyis – vélte – nem vagyunk hajlandóak levonni a konklúziókat, még több adósságot halmozunk föl.
Jakstity szerint ez a mostani válság rövidebb lefutású, de mélyebb visszaesés lesz, első becslésre úgy gondolja,
és csak reménykedni lehet, hogy a vírus végleg visszahúzódik.
A görbe ellaposításával kapcsolatos axiómával kapcsolatban a közgazdász azt emelte ki, hogy még nincs közgazdasági szakirodalma annak, a „laposítással” mennyivel okozunk nagyobb gazdasági visszaesést, és az így megnövekvő, hosszabb ideig tartó munkanélküliség, jövedelemkiesés milyen egészségügyi problémához fog vezetni.
A magyar gazdasági helyzetre áttérve Jaksity kiemelte, jobb helyzetben volt, mint a 2000-es évek végén, de a magyar gazdaságpolitika most ugyanazt a hibát követtel el, mint akkor, vagyis prociklikusan működik.
Padlógázzal mentünk, és ezért nem maradt tartalék a válság kezelésére
– mondta.
(Ez a megállapítás egybevág portálunk hétfői publicisztikájával.)
Eljött a „hét sovány tehén" időszaka?
(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.) Hogy a koronavírus sokkolta a teljes világgazdaságot, az tény. Felborult a munkaerőpiac, leállt a termelés a külföldi nagyvállalatok gyáraiban, emiatt a hazai beszállítóknál is, a korábbi nagy felvásárlások (lásd: „tésztapánik") után pedig zuhan a fogyasztás.
A költségvetési stimulus későn jön, és annak hatása minimális hatása lesz, a jegybank pedig akkor kényszerül kamatemelésre, amikor mindenki kamatot csökkent – vélte.
Arra is felhívta a figyelmet, a magyar GDP dollárban mérve 2008 és 2018 között 158 milliárd dollárról 156 milliárd dollárra csökkent, és akkor még az inflációval nem igazítottuk ki. Rámutatott, azért nincs értelme forintban mérni a gazdasági teljesítményt,
Az egészségügyről szólva Jaksity arra hívta fel a figyelmet, hogy most a GDP 6,6 százalékát költjük az ágazatra, ami az 1998-as szintnek felel meg, eközben a magyar mortalitási ráta az EU-átlag közel másfélszerese, máj- és keringési betegségek esetén pedig a kétszerese. Szerencsének és reménysugárnak nevezte, hogy kutatások alapján a BCG-oltás fertőzöttséget csökkentő hatással bír.
A jövőre tekintve a közgazdász azt vélelmezte, biztos fognak még jönni ennél is nagyobb járványok. Emlékeztetett, az 1918-as spanyolnáthajárvány 50 millió ember életét követelte 2 milliárdból, és akkor „zéró turizmus volt”, miközben most a globális turizmus egy évtized alatt 940 millió érkeztetésről 1,4 milliárdra nőtt,
jobb ha nem gondolunk bele, milyen hatása lehet egy következő járvány esetében,
ahol egy sokkal globalizáltabb világban 8 milliárdan élnek. A közgazdász csak reméli, hogy megtaláljuk erre a megoldást.
Kérdésre válaszolva Jaksity György úgy vélte, a magyar (és a többi) gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás a munkanélküliség visszaszorítása. Ehhez a kormányoknak és a munkáltatóknak is áldozatot kell vállalni, hogy
A másik fontos területnek a pénzügyi likviditás biztosítását nevezte, ez elsősorban a jegybankok feladata – mondta. De mit eddig tudtunk és tanultunk a válságokról, az nem lesz elég – vélte –, mert ez a válság egész más, mint az eddigiek, a 2008-ashoz képest most sokkal nagyobb a szinkronicitás.
Bod: A termelés várhatóan közelebb kerül a magországokhoz
Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke előadása elején arra mutatott rá, hogy is működnek a társadalmak a válság különböző szakaszaiban. Először az emberek alábecsülik a hatását, úgy vélik,
nem jön, később jön, talán nem jön,
majd mikor felgyorsul a folyamat, akkor pánikba esnek, végül mikor kezd kicsit rendeződni a folyamat, akkor érzik igazán rossznak. De fel kell készülni a pánik utáni helyzetre is – hívta fel a figyelmet a közgazdász.
Az árindex mérésével kapcsolatban arra mutatott rá, a fogyasztói kosár ilyenkor borul, hiszen – hozta saját példáját – igaz, hogy az üzemanyag ára „összeomlott”, de ő maga ebben a hónapban nem is tankolt. Eközben az orvosi maszk súlya a kosárban nulla. Ezért azt javasolta, az üzleti szereplők a mostani számokat ne nézzék kigúvadó szemekkel.
A jövő tekintetében a szakember valószínűtlennek tartotta, hogy az euróövezetben drasztikusan megugorjon az árszínvonal, vélhetően megmarad ebben a 0 és 2 százalék közötti sávban. Árdrágító tényező lehet például a globalizációs folyamatok lassulása, esetleg visszafordulása, de az energiaárak – hivatkozott a Bloombergre – a szolár- vagy szélenergia technológiájának fejlődése miatt folyamatosan esnek.
Ugyancsak a jövő szempontjából fontosnak nevezte a likviditásra törekvést, a just-in-time készletezést, a távmunkára átállást, illetve a munkaerő megtartását. Továbbá aláhúzta, hogy a termelés várhatóan közelebb kerül a magországokhoz,
A piaci pozíciókat nem lehet majd megtartani – vélte Bod –, viszont azt a munkaerőt meg kell őrizni, aki az új pozíciót meg tudja tölteni termelő képessége révén.
Az átrendeződés kapcsán azt jósolta,
és a piaci vezetők mér nézegetik is azokat a lehetőségeket, melyeket fel fognak vásárolni.
Úgy látja, Magyarországon a konszolidáció nagyon gyorsan fog végbemenni, de ezt lassíthatja az állami védelem, mely sokba kerül az adófizetőknek, és gyakran elhúzza, késlelteti a válságot.
Amerikai felmérésekre hivatkozva Bod Péter Ákos felhívta a figyelmet, hogy távmunkát korábban is inkább a tehetősebbek tudtak végezni, ez a mostani krízisben még jobban megmutatkozik. A közgazdász úgy véli, a digitalizációs technológia nem fog visszaállni a koronavírus-járvány előtti szintre, emiatt ez a társadalmi széttöredezettség tovább fog nőni,
vannak, akik az út szélére kerülnek.
Nemcsak emberbaráti, etikai, hanem üzletpolitikai elv is, hogy ezeket az embereket, akik munkavégző képességgel bírnak, támogatni kell. Ugyanakkor azt is bebizonyította, jövedelmeket tekintve a Visegrádi Négyek másik három tagállamával ellentétben
(A szakember március végén a koronavírus-járvány gazdasági hatásait portálunkon megjelent publicisztikájában is elemezte.)
Bod Péter Ákos: Zuhanórepülésben - de merre lesz leszállópálya?
(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.) A koronavírus-járvány gazdasági hatásairól formált szakértői vélemények roppant gyorsan változnak. Nemcsak a gazdasági helyzet rendkívülisége miatt. Láttuk, hogy a magyar hivatalos álláspont is milyen követhetetlen sebességgel vett új fordulatokat.
Andorka: meglévő és új hazai források mellett uniós visszacsorgatásból van forrás
Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. stratégiai igazgatója azzal kezdte, hogy a kormányzat mostani intézkedései három fázisban nemcsak rövid, hanem középtávú intézkedéseket is tartalmaznak 2022. decemberéig.
A szakember az első fázishoz az azonnali intézkedéseket sorolta, ilyenek voltak például a hiteltörlesztési moratórium vagy épp a különböző adókönnyítések (például kata). Emlékeztetett, Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a Bloombergnek azt nyilatkozta,
A második fázishoz tartoznak az Orbán Viktor által hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv öt pontja:
- munkahelymegőrzés,
- munkahelyteremtés,
- kiemelt ágazatok megerősítése,
- vállalkozások finanszírozása,
- családok, nyugdíjasok védelme.
Utóbbiról megjegyezte, az a vállalkozásokat nem érinti, míg a negyedik ponttal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank 3000 milliárdos pénzpumpáját, illetve az MFB és az Eximbank, valamint az állami tőkealapok szerepét emelte ki. Ezek a hitel-, a garancia- és a tőkeoldalt hivatottak támogatni.
A munkahelymegőrzéssel kapcsolatos egyes akciók közül a foglalkoztatás költségeinek támogatása került a szakmai diskurzus és a média reflektorfényébe. A „kurzarbeit” magyar sajátossága a csütörtök délutánig kiszivárgott információk szerint 15-50 százalékos kiesés esetén jár ennek 70 százalékos támogatása, de felső plafonként a minimálbér kétszeresével lehet kalkulálni – mutatott rá Andorka.
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók 40 százalékos fizetéskiegészítése kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy itt a munkavállaló nem közvetlenül az államtól, hanem a munkáltatón keresztül kapja meg az összeget, és itt nem a kieső, hanem a teljes munkabérre vonatkozik a támogatás.
Arra is rámutatott, a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentésével kapcsolatban megjegyezte, az egy korábbi megállapodásból fakad, de
a kormányzat most, a válság ellenére sem tett le arról, hogy ezt a lépést megteszi.
További adminisztrációs könnyítés a cégek számára, hogy az éves beszámolót szeptember 30-ig kell csak leadni – mondta a szakember.
Munkahelyteremtés körében a munkaerő rövidített munkaidőn túli képzését emelte ki, melynek díját 95 százalékban támogatja az állam – hívta fel a figyelmet. Ezek gyakorlatilag mind online képzések lesznek.
A beruházások támogatásáról Andorka úgy vélte, itt olyan cégeket támogat az állam, akik
a jelenlegi helyzetben, a jelenlegi helyzet ellenére is tudnak beruházni, akik tudnak minimum munkahelymegőrző, de sokkal inkább munkahelyteremtő vállalásokat tenni.
Ez ugyanis nem „ingyen pénz”, hanem elvárás van cserébe, de ők valószínűleg a jövőben a versenyképességüket tudják javítani (a technológiájukat, energiahatékonyságukat, digitalizációjukat, high-techüket tudják fejleszteni).
Továbbá kiemelte, a K+F fejlesztésekre is jut támogatás, mely nagy részét a koronavírus-járványtól, illetve a gazdasági visszaesés ellenére is odaítélték volna.
A kiemelt ágazatok támogatása (turizmus, film- és designipar, egészségipar, élelmiszeripar, építőipar, alapanyagipar, közlekedés és logisztika) is jelentős összegeket kap. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az autóipar azért nem szerepel ezek között, mert rájuk a kormányzatnak nincs akkora közvetlen hatása, mint a többi kiemelt ágazatra. Az autógyárak ugyanis multinacionális nagyvállalatok, ahol a döntéseket az anyavállalat központjában hozzák meg. Ettől függetlenül nincs kizáró oka, hogy más, ebbe a körbe tartozó támogatásokat (például munkahelymegtartó támogatást) igénybe vegyen a járműipari cég.
Andorka kiemelte, a támogatási összegeknek három forrása lesz:
- meglevő hazai források,
- új típusú hazai források,
- európai uniós visszacsorgatása a kiosztott, de meg nem valósított projektekből.
Lapunk kérdésére, mely szerint a kurzarbeitból eddig ismert részletek a munkaadói és a munkavállalói oldal szerint is túl hosszadalmas, bürokratikus folyamat, és indokolatlan szűkítéseket tartalmaz. Andorka Azt válaszolta, ezt majd a részletes szabályok meiógismerése után lehet pontosan megítélni. A feltételek szűkítését érintően a szakember úgy vélte, biztosan lesznek elbocsátások, és lesznek olyan cégek is, ahol ezek a szabályok működnek, de
a források nem fixek, lehetnek kiegészítő változtatások, és ha szakpolitika úgy ítéli meg, akkor a kormányzati tud is erre reagálni.
Bod Péter Ákos viszont lapunknak azt mondta,
a legjobb lett volna gyorsan átemelni a német modellt,
viszont a szabályozásban ki kellene térni a különböző szerződési formákkal foglalkoztatottakra is.