A TI Globális korrupciós barométerének adatait ismertetve Martin József Péter kiemelte: a magyar társadalom tehetetlennek érzi magát a korrupcióval szemben, amely erősíti a passzivitást és a bizalmatlanságot.
Kifejtette: a felmérés szerint az állampolgárok mintegy harmada úgy véli, hogy a politikai szféra korrupt. A magyarok közel harmada szerint a parlamenti képviselők (32%), a miniszterelnök (29%) és a kormánytisztviselők (28%) egyaránt érintettek korrupciós ügyekben. Hasonló kép alakult ki az üzleti szektor vezetőivel (27%) és az adóhatóság munkatársaival (23%) kapcsolatban is.
A magyarok a korrupciót (28 százalék) és a bevándorlási válságot (29 százalék) csaknem egyformán súlyos problémaként értékelik - mondta a TI ügyvezető igazgatója. Közölte: az "utcai korrupció" elsősorban az egészségügyben van jelen, a hálapénz formájában, és az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők közül minden ötödik válaszadó (22 százalék) fizetett hálapénzt az ellátásért.
Martin József Péter arra is kitért, hogy Magyarországon tovább csökkent a korrupció jelentésének hajlandósága, bár míg az idősebb generációk különösen passzívak, a fiatalok inkább tennének a korrupció ellen. A válaszadók túlnyomó többsége szerint a korrupció ellen az átlagember nem tehet semmit, csak 14 százalékuk gondolkodik erről másként - mutatott rá.
Magyarországon tovább romlott a közérdekű bejelentők megítélése és helyzete. A magyarok kétharmada ítélte úgy, hogy a társadalom nem fogadja el, ha valaki jelenti a hatóságoknak a korrupciót. Ráadásul a válaszadók közel negyede szerint a korrupció nehezen bizonyítható, az emberek pedig félnek a bejelentések következményeitől (24% és 23%).