Valóban létezik az a kormányzati dokumentum, mely felveti, akár 500 milliárd forintot is bukhat Magyarország az EU-s pénzek szabálytalan felhasználása miatt. A nem nyilvános, akkor még jóváhagyás előtt álló jelentést a G7 gazdasági szakportál már a múlt héten ismertette, de a Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tagadta a meglétét.
Kormányzati jelentés ismeri el: több százmilliárd forint EU-s pénzt bukhat Magyarország
A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti vita várhatóan átnyúlik 2019-re is, korlátozva a hazánkba érkező uniós pénzek beáramlását - írja a portál. A bizottság tavaly novemberben ellenőrizte a magyarországi rendszer működését, és a négyfokozatú skálán a második legrosszabb, hármas osztályzatot adta, ami azt jelenti, hogy a rendszer súlyos hiányosságokkal, épphogy csak működik.
Orbán minisztere akkor azt mondta, nem készült olyan dokumentum a minisztériumban, amely szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt. Szerinte a pénzelvonás veszélye nem áll fenn. Ráadásul a magyar kormány az uniós pályázatokat 110-115 százalékkal túltervezi, így ha az elszámolásnál minden fillért jóváhagy a bizottság, akkor 10-15 százalékot hazai költségvetési forrásból egészítenek ki – magyarázta.
Gulyás hazugsága ma elbukott, mivel a G7 ma újabb részleteket közölt a Miniszterelnökség és az Információs és Technológiai Minisztérium egy-egy főosztályvezetője által készített, majd Gulyás Gergely és Palkovics László miniszterek jóváhagyták.
A jelentés készítői az Európai Bizottság egyes megállapításairól azt írták:
nehezen védhetők, egyben jelentős pénzügyi korrekciós kockázattal járnak.
A gazdasági szakportál kétféle uniós forrásmegvonást különböztet meg. Az egyik az, amikor a hazai irányítási és ellenőrzési rendszer hibái miatt kérnek úgynevezett korrekciót (magyarul visszafizettetik a közösségi forrás egy részét vagy egészét), a másik pedig, amikor egy-egy projekttől vonják meg a támogatást, de azt a forrást Magyarország más projekteknél felhasználhatja. Utóbbira egyébként bőven volt példa eddig is, de az előbbi eset új lenne az EU-csatlakozás óta.
A szaklap első esetként konkrétan a személyesen Orbán Viktor által átadott várpalotai elkerülő út botrányát említi. A két szakaszban elkészült út második szakaszára a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) nem írt ki új tendert, hanem ugyanaz a konzorcium végezhette el a beruházást, aki az első szakaszt is. A Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) fel is hívta a figyelmet a veszélyre. A 6,3 milliárdos beruházásból 5,3 milliárd forint volt uniós forrás, aminél az új közbeszerzés kiírásának elmaradása miatt a bizottság 100 százalékos korrekciót írt elő.
A Gulyás Gergely által letagadott jelentésben ez áll: „A KFF megkérdőjelezte az eljárás alkalmazását, amit az ajánlatkérő azzal indokolt, hogy a két szakasz nem választható szét és csak együtt használható, és hogy szervezési és technikai nehézségek merültek fel. A KFF feltételes tanúsítványt állított ki, mely szerint a közzététel nélküli tárgyalásos eljárás jelentős vizsgálati kockázattal jár, ezért az ajánlatkérő azt saját kockázatára folytatja le, de több intézkedést nem tettek a szabálytalanság megakadályozására.”
A jelentés javasol egy választ a kormánynak, ami amellett érvel, hogy az eljárás jogalapja megfelelő volt. Ugyanakkor azt is leírja, hogy közbeszerzésjogi szakmai alapon történő vizsgálat alapján a KFF álláspontja szerint az Európai Bizottság nagy valószínűséggel nem fog eltekinteni a már ismertetett megállapításától. Magyarul: csak ezen az egy projekten bukunk 5,3 milliárdot.
Várhatóan ugyancsak jelentős, 23 milliárd forintos visszafizetési kötelezettség fog fennállni az ország hat régiójára kiírt útfelújítási keretszerződés miatt is. Itt az uniós ellenőrök két szabálytalanságot is találtak, és még a jelentés készítői sem hisznek abban, hogy meg lehet győzni az Európai Bizottságot.
Ugyancsak több tízmilliárdos visszafizetési tétel várható a Budapest–Esztergom vasútvonal villamosításának, illetve a dél-balatoni vasútvonal felújításának ügyéből. Itt a választervezet arra hivatkozik, hogy az említett változásokat jogszabály-módosítás tette lehetővé, a szerződésmódosítások pedig pusztán technikai megoldásként szolgáltak, valamennyi nyertes ajánlattevő esetében alkalmazták volna. A jelentéstervezet azonban hozzáteszi: az Európai Bizottság által vitatott szabályozási környezet nem feltétlenül feleltethető meg a vonatkozó uniós szabályoknak, ezért jelentős a korrekciós kockázat.
Az Olvasók számára a legérdekesebb talán az Orbán család ügyvédjének botránya. A KFF egyes ellenőrzési tevékenységének kiszervezése a Bajkai István (most már országgyűlési képviselő) nevével is fémjelzett SBGK Ügyvédi Iroda számára az ellenőrök szerint összeférhetetlen, mert a közbeszerzési ellenőrzéseket végző, kiszervezett tevékenységet ellátó konzorciumi tagok tevékenységi körébe beletartozik az is, hogy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat biztosítsanak az ajánlatkérő szerveknek. Ezért lehetséges, hogy egy olyan eljárást, amelyet valamelyik konzorciumi tag ügyvédi iroda folytat le, valamelyik másik konzorciumi tag ellenőrizzen.
Százmilliárdos kárt okozhatott Orbánék ügyvédje, mégsem neki kell fizetni a bírságot
Az Európai Bizottság több mint százmilliárdos támogatásmegvonási javaslattal állt elő, mert 29 uniós projektből 24-ben súlyos hibát találtak. Mindezt úgy, hogy az adott időszakban a közbeszerzési ellenőrzések 78-91 százalékát a kancellária külső tanácsadóknak szervezte ki. Az viszont nem egyértelmű, hogy bírság esetén az adófizetők, vagy a kormányközeli konzorciumok állják majd a cechet.
A kormányzati dokumentum válasznak azt javasolja, hogy a gyakorlatban nem volt összeférhetetlenség. Az ügyvédi iroda szerződését ugyanakkor nem hosszabbították meg. Ugyanakkor a jelentés a Bajkai-botrányt (nagyon valószínű, hogy az ügyvéd-képviselő Orbán Viktorhoz kötődő viszonya miatt)
politikai kommunikációs szempontból érzékenyebb
minősítéssel látta el.
Az Európai Bizottság által kiszabott „korrekció” akár az 500 milliárd forintot is elérheti, ami körülbelül kéthavi nyugdíjkifizetés teljes összegének felel meg.