Emlékeznek még Jáksó László milliárdos költségvetésű produkciójára, a Marslakók című műsorra? Nem baj, ha nem, mert csak az elherdált adóforintok miatt lett emlékezetes.
Azóta nagyjából ez az etalon, legalábbis ami a köztévés szórakoztatás színvonalát illeti. Hogy mikor érjük el a mélypontot, az még kérdéses, bár a nézettséget tekintve, ez a felvetés könnyen megválaszolható, hiszen objektív mérőszám ebben az esetben lehet nulla.
Ez a kényszeredett görcsösség, izzadtságszú jófejkedés persze egyeseknek így is megéri, bár a magyar lakosságot megkímélhetnék attól, hogy műsort gyártsanak az állami dotációért cserébe.
Anélkül is elrakhatják a pénzt, és így még jobban is járna mindenki jobban járna (vö.: Fapad című sorozat).
Kínos ügy – ezt már Rudolf Péter nyilatkozta a Kossuthkifliről, amikor egy beszélgetős esten szóba került, hogy a hatrészes sorozat első része hanghibákkal került adásba.
Szerinte a sorozat végére azért fogytak el a nézők, mert az első epizód hanghibákkal ment le a DunaTv műsorán - írta a Borsonline.
Sok mindent elrontottam a Kossuthkiflinél, de amit elrontottam, azt még soha, sehol nem írták meg. Ami az első résznél történt, azt így utólag már elmondhatom, elég kínos ügy. Én nem ilyenre kevertem a hangot! A kritikusok egy része látta a filmet, mikor a szponzoroknak levetítettem, és az összes jó kritika akkor született – vallotta be a hallgatóságnak a színművész.
A reklámok hangosabbak, mint a filmek. Két éve a reklámok miatt kitaláltak egy szerkentyűt, a kompresszort, azon megy keresztül az összes anyag, ami képernyőre kerül. Az első részt átengedte az MTVA ezen a kompresszoron, pedig mi már eleve így kevertük. Sok nézőt vesztettem akkor – magyarázta a színész-rendező, hogy miért lehetett nehezen hallani az első részt.
A filmet 800 millió forintból forgatták. Az első, hanghibás részt 435 ezren nézték a Dunán, a második rész 267 ezer érdeklődőt vonzott, míg a negyedik epizódra mindössze 156 ezer ember volt kíváncsi.
Megérte...