A KSH és a NAV adatai nem egyeznek meg a foglalkoztatottsági adatokat mérlegelve - állapította meg a GKI gazdaságkutató intézet.
A KSH munkaerőpiaci felmérése szerint 2010-2019 között 3,7 millióról 4,5 millióra, 780 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma. Mindeközben, ugyanezen időszak alatt a NAV adatai szerint 570 ezer fős volt a növekedés.
A GKI szerint a különbség oka nem más, mint az, hogy
a KSH nem veszi figyelembe a kivándorolt magyarok valós számát.
Mint írták:
- ezek egy része (aki itthon foglalkoztatott volt) álláshelyeket szabadított fel, egy része (aki pedig munkanélküli volt) közvetlenül csökkentette a munkanélküliséget.
- A másik ok a gazdasági fellendülés volt, ez a vizsgált időszakban jelentős munkaerőhiányt eredményezett néhány ágazatban (pl. ipar, építőipar, egyes szolgáltatások), és 2015 óta 300 ezer fővel növelte a foglalkoztatottságot.
- Harmadrészt szerepet kapott a közmunka is, amely 2015-ben 200 ezer fővel, de még 2019-ben is 90 ezer fővel apasztotta a munkanélküliek táborát, s ennyivel növelte a foglalkoztatottak körét. Valójában ők közmunka nélkül munkanélküliek lennének.
A kivándorolt magyarok esetében elég lesújtó a statisztika, hiszen míg 2010-ben 190 ezer magyar élt más uniós tagországban, addigra 2019-ben ez a szám már 450 ezer volt, ezek közül mintegy 84 százaléknyian voltak gazdaságilag aktívak. Tehát a KSH azon magyar állampolgárokat is beleszámolja a foglalkoztatottsági adatokba, akik nem Magyarországon vállalnak munkát.
Frissítés
A KSH is reagált a cikkünkre. A statisztikai hivatal azt írta lapunknak, hogy az alábbi információkkal szeretnék segíteni az adatok helyes értelmezését.
- Az európai munkaerő-felmérés a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.
- A KSH által publikált munkaerő-felmérésből származó foglalkoztatotti létszámadatok – a vonatkozó EU-s szabállyal összhangban – azon külföldön dolgozó személyek adatait is tartalmazzák, akiket az adatszolgáltató magyarországi háztartás a családhoz tartozónak deklarál. Ezek a személyek vagy napi rendszerességgel ingáznak, vagy pedig időszakosan dolgoznak külföldön, és jövedelmükkel az adatot szolgáltató háztartás megélhetéséhez hozzájárulnak. Az adatok viszont – a felvétel sajátosságaiból adódóan – nem tartalmazzák azon külföldön dolgozó személyek adatait, amelyek esetében valamennyi háztartástag külföldön tartózkodik, őket a lakóhely szerinti ország statisztikáiban veszik számba.
- A munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adataiban az elmúlt 10 évben 50 és 130 ezer fő között változott a külföldön dolgozók száma, az utolsó adat 2020. III. negyedévében 94 ezer fő volt.
Mint írták: a KSH számára kiemelt fontosságú, hogy támogassa a sajtó képviselőinek munkáját nem csupán adatokkal, információkkal, hanem részletesebb módszertani magyarázatokkal, szakmai háttér információkkal is.