"Gazditörvényt" írna Vona Gábor az állatvédelem fejlesztésére, ennek kidolgozását pedig társadalmi vita kereteire bízza. A törvény előírhatná akár azt is, hogy csak olyan személyek tarthassanak kutyát, akik erről szóló vizsgával rendelkeznek.
Rendszeresen felmerülő érv az állatvédők részéről, hogy aki szadista módon állatokat kínoz, az később embereket is fog. Vona Gábor szerint azonban nem csupán erről van szó, hanem arról is, hogy az ember-állat kapcsolat valójában az egész társadalom minőségét határozza meg.
„Az állat védtelen, az állattal szemben sokkal inkább megmutatjuk a valódi arcunkat, gonoszságunkat vagy jóságunkat”
- mondta Vona szerdai videójában.
A volt országgyűlési képviselő, akit egy időben állatbarát megnyilatkozásai miatt „cukiságkampánnyal” vádoltak politikai ellenfelei, úgy véli, vannak ugyan pozitív tendenciák az állatvédelem területén, de még mindig túl sok bántalmazás történik, ráadásul az esetek többségéről valószínűleg nem is tudunk.
Elbukott állatvédelem: szó nélkül vágták kukába a letöltendő ítéletek esélyét a parlamentben
Állatvédelmi szempontból egy elég komoly törvénymódosítási javaslat került az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága elé kedden. Ez a várható bírói ítéletek régóta követelt súlyosbítását tette volna lehetővé a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) szigorításával, kizárva a lehetőségét annak, hogy valakit csupán pénzbírsággal sújtsanak. A bizottság kormánypárti többsége azonban a javaslatot lesöpörte az asztalról, így az a parlamenti szavazásig sem juthat el.
Vona Gábor javaslata nemzetközi példákra épít: egyes nyugati országokban, vagy rendelet szintjén egy-egy városban már bevezették a kutyajogosítvány intézményét. Bécsben négyórás tanfolyamra köteleznek minden kutyatartót, de kutyajogosítvány Svájcban is van, Berlinben ráadásul a kutyával együtt kell vizsgát tenni - sorolta.
Ehhez hasonló javaslatot szeretne tenni Vona is, magyarul a Második Reformkor alapítványon keresztül menedzselt ötödik javaslata szerint
A törvényt lehet országosan vagy települési szinten is alkalmazni, ezért Vona elmondta, ezúttal nem csupán az országgyűlési frakciókat fogja megkeresni javaslatával, hanem a megyeszékhelyeket és a fővárost is, bízva abban, hogy
A törvényjavaslat elkészítését társadalmi vita eredményére bízza, ezért arra kér mindenkit, hogy fejtse ki véleményét arról, milyen formájú és mennyire szigorú tanfolyamra és vizsgára lenne szükség. Ezt követően a már elkészült törvényjavaslatot megpróbálja érvényre juttatni a városokban, valamint a parlamentben is.
„Az az idő, amikor az állat egy olyan tárgy volt amivel bármit megtehettünk kényünk és kedvünk szerint, már véget ért. A kutyáknak és más állatoknak is meg kell adni a méltóságot; aki állatot akar tartani, annak fel kell nőnie egy bizonyos szinthez”
- fogalmazott, hozzátéve, hogy az állatvédelem természetesen nem csupán a kutyákról szól, de általános tapasztalat szerint a kutyák vannak leginkább kitéve az indokolatlan bántalmazásoknak, ezért így a legcélszerűbb törvényt alkotni.
Vona javaslata láthatóan nem az utólagos számonkérést, hanem a megelőzést szolgálná. A Büntető Törvénykönyv alapján az állatkínzást enyhébb esetben vétségként két évig, míg súlyosabb esetben bűncselekményként három évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. A bírói ítélkezések azonban –valószínűleg nem teljesen függetlenül attól, hogy a börtönök már így is túlzsúfoltak, ami pedig kártérítésekhez vezet- letöltendő szabadságvesztések helyett túlnyomó többségben felfüggesztett ítéleteket hoznak.
Az ítélkezési keretet lehetne ugyan szabályozni a Btk. szigorításával, de ezt akárhányszor nyújtják be a parlamentben, a kormánypártok annyiszor szavazzák le.
Ráadásul december közepén a Nemzeti Választási Bizottság elutasította azt a népszavazási kezdeményezést is, mely lehetőséget adott volna az állampolgároknak arra, hogy kimondják: börtönben akarják látni az öncélú, nyilvánvalóan közveszélyt jelentő, kegyetlen állatkínzókat. Az ügy a Kúria elé került.