A 82 esztendős Akihito történelmi bejelentéssel fordult a japán néphez, melyben hangot adott abbéli aggodalmának, miszerint elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz képes ellátni a császári rang által megkövetelt ceremoniális kötelezettségeit.
Az uralkodó bevallása szerint gyengülő egészségügyi állapota és előrehaladott kora egyre inkább akadályozzák a méltóságteljes munkavégzésben:
"Attól félek, hogy nehézzé válhat számomra, hogy tejes lényemmel lássam el az állam szimbólumaként rám rótt kötelességemet, ahogy azt eddig tettem."
A japán közvélemény és politikai elemzők úgy vélik, hogy a közlemény a császár lemondási szándékát készíti elő, amire az elmúlt kétszáz évben nem volt példa.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szigetország alkotmányában nincs ilyen esetre vonatkozó passzus, mivel a dokumentum csupán azt rögzíti, hogy a császár az "állam és a nép egységének szimbóluma".
A japán alkotmány ugyan rendelkezik a kormányzóság lehetőségéről, de ez csupán abban az esetben léphet életbe, ha az aktuális uralkodó fizikailag képtelen eleget tenni a kötelezettségeinek, illetve még kiskorú.
Akihito ugyanakkor nem rokonszenvezik ezzel a megoldással.
A kérdésről így fogalmazott a The Japan Times-nak:
"Ebben az esetben sem változna az a tény, hogy a császár haláláig pozíciójában marad, még ha képtelen is ellátni a feladatait."
Abe Sindzó miniszterelnök reakciójában leszögezte, "komolyan megfontolja" a császár néphez intézett üzenetét, és figyelembe veszi az uralkodó kívánságát, ami akár alkotmánymódosítással is járhat.
Egy közvélemény-kutatás szerint a japánok 85,7 százaléka szerint végre kellene hajtani a szükséges közjogi módosításokat, hogy a császár lemondhasson, illetve 90 százalékuk szerint az uralkodót túl sok ceremoniális kötelesség terheli.