Másodszor is teljesen semmissé nyilvánított egy devizahitel-szerződést az egyik magyar bíróság az Európai Unió Bíróságának döntése, az úgynevezett Marczingós-ítélet alapján – írja a Szeretlek Magyarország. Az ügyvéd ugyanaz a Bihari Krisztina volt, aki az első devizahiteles pert is megnyerte a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
Bihari Krisztina szerint a Kúria úgy értelmezi, hogy az Európai Bíróság döntése csak azokra az ügyekre vonatkozik, ahol maga az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen. Ennek következtében úgy tűnik, vannak bankok, amelyek ellen megnyerhetőek a perek, és vannak, amelyek ellen nem. Az ügyvédnő azt mondja,
a kisebb bankok, például a CIB Bank, a régi Budapest Bank, az Aegon, az Argenta, a kis takarékszövetkezetek, az Allianz Bank, vagy az Unicredit esetében lehet nyerni.
Bihari a lapnak azt mondta, ezeket egyenként kell kiperelni a bankokból. „A bankok önként nem fognak a zsebükbe nyúlni, amíg központilag el nem rendelik a visszafizetést. Addig mindenre fognak hivatkozni: elévülésre, jogerőre, bármire, amivel a visszafizetést elkerülhetik” – nyilatkozta a lapnak.
Az elévülés kérdését illetően azonban továbbra is kétségek vannak. A magyar jog szerint az elévülési idő öt év, azaz aki 2014-2015-ben lezárta a szerződését, mert lejárt a futamidő vagy végtörlesztett, annak fő szabály szerint 2019-2020-ig kellett volna perelnie. Holott a Marczingós-ítélet alapján nekik is csak a felvett összeget kellett volna visszafizetniük Ám Bihari Krisztina rámutat,
egy, az elévülés kérdését firtató ügy szintén épp az Európai Unió Bíróságán van,
így a helyzet könnyen megváltozhat. Az ügyvédnő azt tanácsolja mindenkinek, várja ki az Európai Bíróság következő döntését, amely tiszta helyzetet teremt majd az elévülést illetően is. Bihari Krisztina álláspontja szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor az adós megtudja, hogy neki visszajár a pénz.
„Amit minden fogyasztónak tanácsolok: szólítsa fel a bankját, hogy a tőkén felüli részt fizessék vissza. Mindenki, aki úgy gondolja, hogy az ő szerződése érvénytelen, tegye ezt meg, hogy a jogalap nélkül beszedett összegeket fizessék vissza. Nem fogják visszautalni, de legalább ezzel rögzítjük a kamatszámítás kezdő időpontját, ha perre kerül sor”
– mondja az ügyvédnő.
Felvetődik azok kérdése is, akik már elbuktak egy devizahiteles pert. Bihari úgy gondolja,
számukra meg kellene engedni a perújítást,
mert „itt a bírói gyakorlat okozott kárt ezeknek a családoknak. Ezért kerültek emberek az utcára, ezért veszítették el az otthonukat, mentek külföldre vagy lettek öngyilkosok.”
Az ügyvédnő szerint ez mindenkire vonatkozik: nemcsak azokra, akiknek még folyamatban levő ügyük van, hanem a régen lezárt ügyekre is, azaz
az összes devizahitelesnek visszajár a tőke feletti rész, ahogy az ártatlan embert is bármikor kiengedik börtönéből, ha ártatlansága kiderült.