Ma végre sor került a kétoldalú találkozóra, így Orbán Viktor a Budapestre látogató a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal tárgyalt pénteken. Ezután közös sajtótájékoztatót tartottak.
A felek megállapodtak, hogy Magyarország 4 darab JAS 39 Gripen-vadászgépet vásárol még az eddig lízingelt 14 Gripen mellé. Kristersson úgy érvelt, hogy
a gripenes megállapodás „mindkét ország előnyére válik”.
A Gripen „Svédország büszkesége, az egyik igazán fontos termék, amit a NATO-nak adhatunk, és örülök annak, hogy még több Gripen fogja szelni az európai égboltot”.
A két ország honvédelmi minisztere már alá is írta a megállapodást a svéd Gripenekről.
Bejelentették a felek azt is, hogy mesterséges intelligencia fókuszú kiválósági központot fog nyitni a svéd Saab és a magyar védelmi innovációs kutató intézet, és együtt történik majd a kutatás-fejlesztés. Orbán szerint „ez nagy ambíció”. A megbeszélés alkalmával az uniós ügyekre is kitértek, különösen azokra, melyekben egyetért a két ország vezetése. A miniszterelnök itt a közelgő uniós soros elnökséget említette, és elismerően nyilatkozott a svédek tavalyi munkájáról e téren.
A magyar kormányfő felelevenítette, mielőtt Magyarország az EU-hoz csatlakozott 2004-ben, „Svédország döntő partnerünk volt” ebben a kérdésben. Ugyanis a hosszú folyamat dacára a tagállamok közül „Svédország a gyorsabb befogadás mellett érvelt, erre mi nagyon jó szívvel emlékezünk”. A jelenre áttérve Orbán arról beszélt, az egyeztetésen a védelmi együttműködésről esett szó, és a magyar légvédelem külön téma volt.
Arra a svéd újságírói kérdésre, miért változott meg a véleménye a NATO-csatlakozásról, Orbán Viktor azzal válaszolt: szerinte
a NATO tagjának lenni azt jelenti, hogy „készek vagyunk egymásért harcolni, egymásért életünket adni”
Hozzátette, hogy ehhez végig kellett vinni egy folyamatot, így óvatos és körültekintő előkészületek kellettek mindkét fél részéről, hogy újjáépítsék a megkopott bizalmat a két ország között.
A svéd miniszterelnök pedig szintén kérdésre felelve úgy fogalmazott, hogy
mostantól már NATO-tagokként fognak egymásért küzdeni.
Ehhez azonban még a hétfőn összeülő magyar Országgyűlés is kelleni fog, ahol szavaznak majd a svédek NATO-csatlakozásának elfogadásáról. (A magyar ratifikációt hivatalosan a Fidesz-frakció blokkolja immár csaknem két éve - a szerk.)
Magyarország ezzel a katonai szövetség utolsó tagállamaként hagyja jóvá a NATO-bővítést, amelyet Svédország még a tavaly már felvett Finnországgal együtt kezdeményezett az orosz-ukrán háború okán.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2024. február 23-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)