Miről szól ez az egészségügyi nemzeti minimum?
Még júniusban képviseltem a Jobbikot egy szakmai konferencián, amely arra kereste a választ, hogy lényegében mi is hiányzik a magyar egészségügyből. Ott vettettem fel, hogy szükség lenne egy olyan, a legfontosabb területeket felölelő politikai konszenzusnak, amely világosan lefekteti, hogy a magyar emberek mit várnak el az egészségügytől. A Jobbik felvetésével már a helyszínen egyetértettek az ágazatban dolgozó szakértők, és Kincses Gyula egészségpolitikus, aki többek között az Orbán-kabinet főtanácsadója is volt, felkarolta a kezdeményezést, és az általa felkért szakemberek elkezdtek dolgozni az egészségügyi minimumon. A pártok így egy szakértői anyagot kaptak, és ezután következett egy 3 fordulós egyeztetés arról, hogy melyek azok a minimumpontok, amelyekben a pártok egyetértenek.
Ez egy ellenzéki összeborulás?
Nem az Orbán-kormánnyal szembeni fellépés motivált, hanem az, hogy valahogy kirángassuk az egészségügyet abból a válságból, amelyben jelenleg benne van. Ebben mindenki jó szándékában bízni kell, az egészségügyi minimumot megszövegező szakemberek tíz pártot, pártszövetséget kértek fel, amelyből kilenc hozzá is járult a javaslataival a dokumentumhoz. Az egyedüli hiányzó az a Fidesz-KDNP volt, amely többszöri hívásra sem tartotta fontosnak az egészségügy helyzetének hosszú távú megoldását.
Miért fontosak ezek a minimumpontok?
Kötelezettségvállalás a leendő kormányok számára, hogy - ha esik, ha fúj – mennyivel több pénzt kell az egészségügyre fordítani, mekkora összeggel kell emelni az egészségügyben dolgozók bérét, milyen átláthatósági követelmények kell megfelelnie a kórházaknak, de leszögezi azt is, hogy a hálapénzt meg kell szüntetni. Ezek olyan húsba vágó, napi kérdések, amelyek a mostani helyzet minden válságpontját érintik. Akik ezzel egyetértettek, azok abban egyeztek meg, hogy ezeket a válsággócokat meg kell oldani, meg kell határozni egy olyan küszöböt, ami alá nem soha nem fog bukni a magyar egészségügy, ezáltal az ellátás színvonala is folyamatosan emelkedni fog.
Amennyiben?
A legfontosabb sarokpont, hogy két parlamenti ciklus, azaz 8 év alatt hozzuk fel a születéskor várható átlagélettartamot az európai átlaghoz. Lényegében a magyar emberek életesélyét javítanánk. Szintén konkrét kitétel, hogy az egészségügyre fordított GDP-részesedésünknek is el kell érnie 4 év alatt az európai átlagot. Ez természetesen egy nagyon komoly vállalás. Ez azt jelenti, hogy egy leendő Jobbik-kormánynak az egészségügyi minimumra való tekintettel kell minden évben meghatároznia, hogy a korrupció megfékezése után rendelkezésre álló gazdasági erőforrásokat milyen módon csoportosítja át az egészségügyben tapasztalható hiány felszámolására érdekében. Hogy a négyéves ciklus után el tudjuk mondani, a magyar egészségügyre is annyit költünk, mint az európai országok átlaga. Két százalékos emelés körülbelül 600 milliárd forintba kerülne, azonban van erre tartalék, és lennie is kell. Csak ehhez nem úgy kell felhasználni a közpénzt, ahogy azt az Orbán-kormány teszi, szükséges a Jobbik-kormány által kidolgozott adópolitika mellett a korrupció-ellenes csomagunkra is.
A hálapénz kapcsán korábban is volt már vállalása a Jobbiknak.
Így van, már korábban leszögeztük, a Jobbik a kormányra kerülést követő két évben egyrészt megemeli az ágazati béreket, amely az egyik előfeltétele a paraszolvencia kiirtásának, másrészt 2020 után büntethetővé tesszük a hálapénzt.
S mi lehet az oka annak, hogy a Fidesz ebben a szakmai munkában nem vett részt?
A Fidesz a hozzáállása álságos, mert ezzel a választópolgárokat nézik ostobának. Ugyanakkor remélem, a Fidesz csak ez a militáns-törzsi logikája miatt nem hajlandó csatlakozni az egészségügyi minimumhoz. Szerintem bosszantja őket, hogy még a környező országokhoz képest is az elmúlt hét évben lényegében rosszabb helyzetbe került az egészségügy és a magyar beteg. A visegrádi országokban ezzel szemben folyamatos a javulás tapasztalható az életesélyek tekintetében, sokkal jobb az ellátórendszerhez való hozzáférés, korszerűbb terápiákat kapnak a betegek, és magasabb fizetéséért dolgoznak az ágazati alkalmazottak. Orbánék ezeket az eredményeket nem tudják felmutatni és ez frusztrálja őket.
A magyar beteg érdekeit is felülírja ez a törzsi logika?
Láthatjuk az egészségügyi minimum kapcsán is, ha nem Orbán Viktoré egy jó ötlet, annak megpróbálja letörni a szárnyait, hogy véletlenül sem vegyék észre az emberek, hogy létezik alternatíva. Nem az ország leszakadásán kell dolgozni, hanem annak felemelésén, ez a pártok feletti minimum is az egészségügy felemeléséért jött létre. Ugyanakkor igaz az is, hogy Orbán Viktor nem akar több pénzt költeni a betegekre, mint ahogy azt sem, hogy uniós szintre fejlesszük fel a dolgozók bérét. A béruniós kezdeményezésnek is folyamatosan ellenáll, és próbálja azt ellehetetleníteni. Az pedig különösen érdekes, hogy amíg a dokumentum alkotmányos védelmet szavatolna a társadalombiztosítási rendszernek, addig a fideszes pénzemberek a magánegészségügybe kezdik bevásárolni magukat. Nehéz másra gondolni, mint hogy a Fideszben nem állami, hanem magánegészségügyben gondolkoznak. Orbán Viktornak mára biznisz lett az egészségügy.
S nem tart attól, hogy Gyurcsány Ferenc személye miatt támadhatóvá vált az egészségügyi minimum?
Azt nem tudom milyen politikai szándékai vannak, de reméljük, tanult azokból a végzetes hibákból, amelyeket a kormányzása alatt elkövettek, amelyek közül nagyon sok tévútra vitte az egészségügy szervezését. Gyurcány Ferencnek rengeteg van a rovásán, amit kormányon csináltak egyenlő volt a nullával, sőt sok esetben inkább ártottak vele, ám most arra lenne szükség, hogy Orbán Viktor is rájöjjön arra, hogy ő sem tett semmi jót az ágazat tekintetében. A magyar egészségügy helyzetét 27 év után - hallgatva a szakértőkre – csak a pártok feletti konszenzussal lehet megoldani. Ez nem pártpolitika, ez társadalmi felelősségvállalás. A Jobbik nem pártokkal, hanem az egészségügy jövőjével és a magyar beteggel kötött szövetséget.
A nemzeti egészségügyi minimumot IDE KATTINTVA tudja elolvasni.
A fentiek érdekben tett közös vállalások:
1. A magyar lakosság egészség által meghatározott életesélyének felzárkóztatása az európai uniós átlaghoz
2. A társadalombiztosítás rendszerének visszaállítása és megerősítése
3. A minisztériumi szintű önálló ágazati felügyelet és intézményrendszer visszaállítása
4. Az egészségügy forrásainak növelése
5. Az egészségügy dolgozóinak méltó megbecsülése - valódi életpályamodell kínálása
6. A hálapénzrendszer felszámolása
7. A közösségi és a magánegészségügy viszonyának rendezése
8. Az egészségügyi minőségi- és teljesítményindikátorok nyilvánossága
9. Konszenzusos egészségpolitika