A műsor elején az asszony ügyvédje igazolta, hogy adatai kétséget kizáróan megegyeznek a fél évszázaddal ezelőtti vádiratban szereplő áldozatéval. Tehát valóban ő az, akit az edző és társai megerőszakoltak.
Zsuzsanna nem tudja, miért hitték halottnak, de örült neki, mert azt gondolta, „így nem piszkálják”, és a fiát is meg akarta kímélni. Az őt ért rágalmak, mocskolódások hatására áll nyilvánosság elé. Döbbenten olvasta „egyébként értelmes emberek” tollából, hogy őt az uszodában, mint „könnyű vérű” nőt ismerték. (Ilyen sejtetéseket fogalmazott meg többek közt Bayer Zsolt és Aczél Endre újságírók is). Valójában nem volt úszó, és nem is járt az uszodába, így nem is ismerhette ott senki. Az is fájt neki, hogy
Sokat beszéltek mostanában erről az ügyről, de azt a kérdést csak kevesen tették fel: mi lett azzal a szerencsétlen lánnyal?
Hazugság az is, amire több újságíró, és áttételesen Kiss is hivatkozott, hogy magas rangú pártvezető lett volna az apja, és a sportolókat ezért hurcolták meg „koncepciós perben”.
Zsuzsanna nevelőapja egyszerű cipész volt,
neki pedig sokat kellett tanulnia, hogy felvegyék az egyetemre, mert „nem volt jó a származása”.
A bűncselekmény napján három barátnőjével mentek el az uszodába. Két héttel korábban töltötte be a tizennyolcadik életévét, 41 kilós, törékeny lány volt. Az egyik elkövetővel beszélgetésbe elegyedett, aki „normális külsejű, normális beszédű” fiatalembernek tűnt. A férfi azt mondta, mutat neki valamit egy 40-50 méterrel arrébb levő szolgálati lakásként szolgáló épületben. A kis házikóra az uszodából nem lehetett rálátni. Zsuzsanna már nem emlékszik pontosan milyen szöveggel csalta be őt a fiú, de még véletlenül se gondolta volna, hogy mi vár rá odabent. A férfi „intim kapcsolatba akart kerülni” vele, majd amikor visszautasította, rámordult.
„Márpedig innen nem mész el, mert hamarosan jönnek a többiek”
Úgy is lett, megérkezett két másik férfi, köztük Kiss László is. A lány először azt hitte, csak hülyéskednek vele, mikor ráébredt, hogy nem viccelnek, könyörgőre fogta, de –„nem volt ott kegyelem”. Mindhárman megerőszakolták, Kiss volt a harmadik.
Az erőszakos aktus után sokkos állapotba került, Kissék adtak neki gyógyszert, hogy jobban legyen. Ecetes vizet is odakészítettek, hogy abban mosakodjon meg.
Tehát egyértelmű, hogy gondosan készültek rémtettükre, és gyakorlatuk is lehetett benne.
A vádirat szerint már másnap újra tőrbe csaltak egy lányt.
Zsuzsanna nem szólt egy szót se az osztálytársainak, se a szüleinek, csak hazarohant. A legjobb barátnője faggatta ki három nappal később, mert látta, hogy folyton sír. Utána fordultak a rendőrséghez. A zsaruk alig akartál elhinni a szörnyű történetet, ám az erőszaktevők beismerték cselekményüket. Megbánásnak azonban az égvilágon semmi jelét nem mutatták.
A tárgyalás során pénzt kínáltak nekik, hogy visszakozzanak. Mikor ezt visszautasították,
Zsuzsanna nevelőapját összeverték.
3-4 évbe került, mire a lány nagyjából összeszedte magát. Ez alatt ideggyógyászatra járt, gyógyszereket kellett szednie. Az egyetemi felvételire el sem tudott menni. Hosszú időbe telt az is, mire újra meg tudott bízni egy férfiban, öt esztendő után lett csak udvarlója, aki a későbbi férje lett. Vele megosztotta tragédiáját, de a fiának mindeddig nem beszélt róla.
A megerőszakolt asszony úgy érzi, támadói kevesebb büntetést kaptak, mint amennyit érdemeltek volna. Úgy tudja, ebben „jó nexusaik” is szerepet játszottak, sokan segítettek nekik, hogy minél hamarabb kijöjjenek a börtönből. Szerinte,
ha Kissék nem élsportolók, sokkal szigorúbb ítélet született volna.
Aki becsalta az épületbe, később újságíró lett, Kiss László pedig világhírű úszóedző. A történtek ellenére
Zsuzsanna örült a sikereinek, mert „a hazának hozott haza érmeket”,
igyekezett úgy gondolni rá, mint egy idegenre, akivel sosem találkozott.
Kiss és társai
sem 55 éve, sem azóta soha nem kértek bocsánatot,
megbánást nem tanúsítottak. Zsuzsanna úgy érezte, a tárgyaláson „nem is értették, mit keresnek itt”, és megvetően, gyűlölettel néztek rá.
Az asszony a sztáredző elmúlt hetekben tanúsított viselkedését is „gusztustalannak” tartja, hiszen szemmel látható, hogy ennyi év múltán sem fogja fel, mit tett, „koncepciós perről”, és saját ártatlanságáról beszél. A riporter kérdésére, hogy mi lenne, ha ma találkoznának, azt válaszolta:
Ma is ugyanúgy nézne rám, a hideg, kék szemeivel, mint ahogyan akkor abban a szobában.
Zsuzsanna a legjobban Kiss családját, gyermekeit sajnálja, akinek most borzasztó lehet szembesülni azzal, mit tett annak idején az édesapjuk.