A képviselő szerint most már kimondhatjuk, hogy nemcsak a kereskedelemben és iparban dolgozókat szolgáltatják ki a külföldi multinacionális vállalatoknak, hanem a nagyra hízott haveri társaságoknak, a narancsbáróknak a vidéki embereket és az agrárium dolgozóit is kiárusítják.
A vidék kormányzat általi totális megszállását a politikus hat pontban érzékeltette:
1. Az Agrár Kamara elnöke elismerte, hogy igyekeznek úgy átalakítani a különböző kamarai jogosultságokat és rendszereket, hogy teljes rálátásuk legyen az agrárium szereplőire.
Ma ott tartunk, hogy az agrárkamara többet tud egy-egy mezőgazdaságban érdekelt szereplőről, mint az adóhatóság vagy az állam. Ezt pedig arra használja fel, hogy egyeduralkodóként évi sokmilliárd forint fölött diszponálva képes legyen ezt a hatalmat bebetonozni.
2. Az esetek 99 százalékában a kamara vezető és a Fidesz vezetői megyei bontásokban is ugyanazok.
3. Társasvállalkozások számára is igyekeznek majd földvásárlási lehetőséget biztosítani. A magánszemélyek mellett tehát megjelenhetnek akármilyen külföldi vagy hazai pénzzel megtámogatott kft-k.
4. A még megmaradt kevés, valódi őstermelőt is megpróbálják kiszorítani a piacról, hogy a saját feltőkésített körüknek átadhassák a lehetőséget.
5. Az osztatlan közös földtulajdon felszámolását még támogathatónak is tartaná a Jobbik, azonban a miniszter szavaiból azt szűrték le, hogy ez nagyjából azt fogja jelenteni, hogy a jövőben már strómant sem kell alkalmaznia azoknak, akik igyekeznek a magyar földre rátenni a kezüket.
„Ma ott tartunk, hogy a kamara beleszólhat a bérleti díjba, a vételárba, sőt a bíróságok szerepét is lenullázta.”
Ez elképzelhetetlen egy jogállamban, ezért a Jobbik Alkotmánybírósághoz fordul.
Magyar rámutatott, hogy a napi gyakorlati életben is megmutatkoznak ezek az intézkedések. Ezek nélkül nem következhetett volna be, hogy az a Mészáros Lőrinc, aki néhány éve még semmilyen agrártevékenységet nem végzett, mára a legnagyobb agrárszereplővé vált.
6. Az ilyen szereplőkkel szemben egyedül a szövetkezetek tudnák felvenni a versenyt, de az ő lehetőségeik is gyakorlatilag a nullára csökkentek. Sem pályázati értelemben, sem a jogszabályi háttérnek köszönhetően szövetkezni nem lehet azoknak, akik valóban tisztességesen próbálnák végezni a dolgukat.
„Összeállt a kép, ezért arra kérünk minden agrárgazdaságban dolgozó embert, hogy támogassa a tiltakozásunkat és beadványunkat, hogy megakadályozhassuk a vidék teljes megszállását.”