Ugyan megerősítette és többségében bizalmat szavazott a reformátusok elnökségi tanácsa Balog Zoltánnak szerdán, annak ellenére, hogy elismerte, ő is hibázott abban a kegyelmi ügyben, ami Novák Katalin lemondásához vezetett, de a szénája mégis egyre rosszabbul áll.
Az elnökségi tanács tagjai, négy püspök és négy főgondnok például a szavazáskor azt kérte tőle, hogy fontolja meg, mennyire egyeztethető össze a közéleti tevékenysége a zsinat lelkészi elnöki megbízatásával,
s azóta a talaj Balog számára még forróbb lett.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi alelnöke, az egyház második embere nyilvános közleményt adott ki, arra kérve Balog püspököt, hogy fontolja meg lemondását zsinati elnöki tisztéről.
Csűrös András, a Gyömrői Református Gyülekezet vezető lelkésze azt írta, hogy amíg Balog a hivatalában marad, addig felajánlja a számára folyósított lelkipásztori fizetés-kiegészítést a gyermekbántalmazások elszenvedői javára, amihez csatlakozott egy másik református lelkész, Tar Zoltán is.
A botrány elérte a híveket is. Mellár Tamás országgyűlési képviselő, a KSH volt elnöke bejelentette, hogy kilép a református egyházból, mert sajnálja, hogy az egyházat vezető Balog Zoltán püspök annak ellenére sem mondott le, hogy beismerte, támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Mint ahogyan azt is sajnálja, hogy a püspökökből és gondnokokból álló református vezetés bizalmat szavazott neki.
Nyilván más okokból, de a NER sem maradt tétlen. Orbán Viktornak homlokegyenest megváltozhatott az álláspontja Balogról, akihez korábban foggal-körömmel ragaszkodott.
A Magyar Nemzetben már félreérthetetlenül utalnak kártékonyságára, amely nagy valószínűséggel nem jelenhetett volna meg engedély nélkül, s amely után a publicistaként számon tartott Fidesz-politikus, Bayer Zsolt is nyilvánosan elküldte Balog számára a selyemzsinórt, aki így a két szék között a földre eshet.
A volt emberminiszter Balog Zoltán a NER-ben régóta hatalmi központ volt, közéleti kavarása a püspökké való kinevezése után sem szűnt meg. Emiatt mindig is nagy tehertétel volt a református egyháznak. Dr. Bölcskei Gusztáv, nyugalmazott püspök-elnök erről részletesen beszámolt korábban a Magyar Hangnak, amiből kiderül, hogy az út egyenesen vezetett idáig. A vele készült interjúból kiderült például, hogy
a pártpolitikából érkezett Balogot a református egyház egy sötét korszakban, 1949-ben lezajlott, állami nyomásra történt esethez hasonlóan tudta csak megválasztani püspök-elnöknek.
Balog esetében is figyelmen kívül kellett hagynia, hogy a tisztség betöltéséhez hiányzott nála az ehhez tíz éven át tartó folyamatos lelkipásztori szolgálat, ezért aztán át kellett írni a szabályt, hogy megfeleljen a kritériumoknak.
Arról, ez hogyan is zajlott, Bölcskei a lapnak elmondta, hogy a református választójogi törvényben eredetileg az szerepel: püspökké az választható, akinek legalább 10 évnyi folyamatos lelkészi szolgálata van. A módosításkor a folyamatos szót kivették a szövegből. Bár tagadták, hogy erre Balog Zoltán megválasztása miatt volt szükség, tény, hogy a Lex Balogként is emlegetett változtatás nélkül nem lehetett volna őt püspökké tenni.
„Persze nem szabad csupán a jelenlegi püspök-elnökön elverni a port, hiszen az illetékes testület a döntést szó nélkül, nagy többséggel megszavazta”
– tette hozzá Bölcskei Gusztáv.
Arról, hogy miért a miniszterelnök bizalmi emberét választották a református egyház élére, úgy fogalmazott, hogy „nem árt, ha a pályázatainkat, kéréseinket jó szándékúan bírálja el az állam”. Balogtól azt várták, hogy segítségükre lesz intézményeink további fejlesztésében, bővítésében.
Bölcskei szerint Balog vezetésével az egyház átpolitizálódott.
Gyors személyi és strukturális változások indultak, egy éven belül újra kellett írni a református egyház alkotmányát. Mint kifejtette, megjelentek a politikai kommunikáció jellegzetes, egyébiránt terhelt kifejezései is a különböző dokumentumokban: „szellemi védvonalat” kell kialakítani a Kárpát-medencei reformátusság számára – mondta.
„Túl közel kerültünk az államhoz. Mintha furcsa konstantini fordulat történt volna idehaza: az egyházak privilegizált helyzetbe jutottak. Ennek sajnálatos, nagyon romboló mellékhatása, hogy a keresztyénség kulcsszavai közéleti emberek száján politikai jelszavakká váltak. Olyanok beszélnek ráadásul a keresztyénség nevében, akiknek nem kellene. Súlyos hitelességi deficit alakult” – fogalmazott aggodalmairól Bölcskei Gusztáv, akinek szavai előrevetítették a mára kialakult hitelességi válságot a református egyházban.
(Címlapkép: Balog Zoltán - Béli Balázs/Alfahír)