Fél év alatt a Fidesz több mint négyszázezer szavazót veszített, ezzel a kormánypárt támogatottsága a teljes felnőtt népesség körében 35-ről 30 százalékra zuhant - derül ki a Mediánnak a hvg.hu-n megjelent közvélemény-kutatásából.

Az ezer fős felmérés adatfelvétele szeptember végén zajlott le, s arra is fény derült, hogy

a megkérdezettek 52 százaléka akarja leváltani a kormányt.

Az ellenzéki pártok azonban most is kevés sikerrel jártak a kiábrándult fideszesek magukhoz csábítása a terén.

Nem meglepő, hogy a magyar társadalom három, hasonló nagyságú részre tagolódik: egyharmad a Fideszre, egyharmad a 11 ellenzéki párt valamelyikére szavazna, a maradék egyharmad pedig nem tud vagy nem akar a pártkínálatból választani.

A közhangulat borúlátó mivoltát mutatja, hogy a megkérdezettek 65 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok hazánkban, és csak 28 százalék gondolja úgy, hogy Magyarország jó irányba tart.

A teljes lakosságban a pártok támogatottsága az alábbi módon rajzolódik ki:

• Fidesz–KDNP: 30 százalék

• Demokratikus Koalíció: 7 százalék

• Mi Hazánk: 7 százalék

• Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 6 százalék

• Jobbik: 4 százalék

• Momentum: 4 százalék

• a Jakab Péter-féle Nép Pártján: 3 százalék

• a Márki-Zay Péter alakította Mindenki Magyarországa Néppárt: 2 százalék

• a Vona Gábor vezette Második Reformkor: 1 százalék

• az MSZP és az LMP szintén 1-1 százalékon áll

• a Párbeszéd az egy százalékot sem érte el

A választani tudó szavazók szerinti pártpreferenciák pedig így festenek:

• Fidesz–KDNP: 45 százalék

• Demokratikus Koalíció: 10 százalék

• Mi Hazánk: 10 százalék

• Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 9 százalék

• Jobbik: 6 százalék

• Momentum: 6 százalék

• A Nép Pártján: 5 százalék

• Mindenki Magyarországa Néppárt: 2 százalék

• Második Reformkor: 2 százalék

• az MSZP és az LMP ugyancsak 2-2 százalék

• a Párbeszéd 1 százalékot tudhat magáénak

A választani tudó és a voksolást biztosra is mondó szavazók aránya csak kissé tért el a fenti listától. Így a Fidesz, a DK és Márki-Zay formációja a biztos szavazók körében 1-2 százalékponttal több szimpatizánssal rendelkezik, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága pedig 6 százalékponttal szerényebb a biztos szavazók körében.

A Medián felmérése alapján a szavazásra jogosultak 34 százaléka nem tud/nem akar választani a pártok felhozatalából.

Az is kiderült, a bizonytalan válaszadók körében csupán 19 százalék felelte azt, hogy a következő választás után továbbra is az Orbán-kormányt látná szívesen, zömük viszont, szám szerint

59 százalékuk inkább a kormányváltás mellett tenné le a voksát.

Fontos szempont, hogy bár a kutatás reprezentatív, ám a hibahatára így is ±3,5 százalék. Ez főként a kispártok támogatottsága kapcsán lényeges szempont.

Török Gábor politikai elemző közösségi oldalán meglátásait röviden így foglalta össze:

"Érdekesen alakulnak az ellenzéki számok. Jakab Péter (pártja) szinte beérte a Jobbikot és a Momentumot, Vona Gábor (pártja) pedig az MSZP-t és az LMP-t. A "rendszer" szempontjából persze ennek semmi jelentősége, de a jövő évi EP-választás miatt most érdemes lesz figyelni."

Arra is kitér a hvg.hu cikke, hogy mivel jövőre két választást is egy napba sűrítenek, így az önkormányzati választás vélhetően az EP-listákra leadott szavazatok száma is megugrik majd. Ez pedig az ismerten kevésbé elkötelezett szavazókkal bíró ellenzéki pártoknak kedvezhet.

A Fidesz célja mindeközben az lehet, hogy a lehető leghatékonyabban mozgósíthassa majd a saját törzsszavazóit a kampányban.

(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth rádióban 2023. július 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)