A médiában múlt héten megjelent hír szerint egy szír férjével és három gyermekével a szíriai Hama városában élő magyar asszony nemrég a magyar hatóságok segítségét kérte, hogy kijuthassanak az időközben ostromgyűrűbe került városból, ám az illetékes jordániai külképviselet nem tudott nekik segítséget nyújtani. Miután az egyik magyarországi országos lap az ügyben megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ott azt a választ adták, hogy mivel Szíriában a magyar nagykövetség már nem működik, ezért nem tudnak nekik segítséget nyújtani.
Az ellenzéki néppárt érthetetlennek tartja a külügy reakcióját, hiszen a Lisszaboni szerződés megkülönböztetés tilalmáról és az uniós polgárságról szóló fejezetének 34/c pontja világosan kimondja, hogy az Európai Unió, így Magyarország állampolgárai is
„jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.”
Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint ennek értelmében a magyar külügynek nem elutasítania kellett volna az életüket menteni akaró magyar állampolgárokat, hanem felvenni a kapcsolatot azon uniós országok diplomáciájával, melyeknek még működik Szíriában külképviselete. Hozzátette, hogy megdöbbentőnek tartják, hogy a Szijjártó Péter vezette minisztérium annak dacára adott elutasító választ, hogy az uniós állampolgárságot létrehozó Lisszaboni szerződést a magyar országgyűlésben 2007. december 17-én Szijjártó maga is – olvasatlanul – megszavazta.
„Teljes szakmai hanyagságról tanúskodik, hogy a jelek szerint az általa megszavazott szerződést Szijjártó Péter miniszterként sem olvasta el.”
– írja Gyöngyösi, aki hozzáteszi:
„Az ügy emellett jól mutatja a jelenlegi, kizárólag az üzleti nyereséget hajszoló kalmárkodó, a klasszikus diplomáciát a gazdasági kérdésekkel szemben elhanyagoló külpolitikai szemlélet teljes csődjét”