A napilap megjegyezi, hogy ezt a 26,3 milliárdot az érintett cégek azon 25 milliárdos kereten felül költötték el, amit az Orbán-kormány tavaly különített el kommunikációs kiadásokra. Mi több ez az összeg nem teljes: több cég ugyanis nem teszi ki a honlapjára a szerződések listáját, mások mint például a Magyar Posta a számokat nem tünteti fel.
Mindenek tetejében a cikk számítása meglehetősen korrekt is, hiszen például Magyar Turizmus Zrt. nem került fel a listára, azzal az indoklással, hogy annak elsődleges feladata éppen az, hogy kommunikáljon, „fellendítse a hazai vendéglátást”. Ezzel ellentétben – a második legnagyobb költő – az MVM-csoport szerepel a lajstromon, hiszen a cég elsősorban az elektromos áramot szolgáltatja annak a lakosságnak, amely a delejes energiát mindenféle külön reklámráhatás nélkül egyébként is felhasználja.
Természetesen az említett 25 milliárdos keret kezd kimerülni. A NkoH a nyár legvégén ki is írta az új közbeszerzési pályázatot, de azt nem közölte, hogy az állami intézmények mennyit költhetnek majd el a pályázatból, a felső korlát tehát ismeretlen. Becslések szerint amennyiben a 2018-as kormányalakításig hasonló ütemben költekeznek mint jelenleg akkor
a teljes kiadás meghaladhatja a 100 milliárdot is
- áll a lapban. Ez könnyen bekövetkezhet, hiszen a mindenkori kormány, szokás szerint a parlamenti választások előtt még többet szokott „kommunikálni”.
A piackutatók becsléseiből tudható, hogy az állami szféra a köztévén kívül a TV2-ben, és Habony Árpád lapjaiban szeret különös sok pénzt elkölteni, de az ismeretlen példányszámú Napi Gazdaság (jelenleg Magyar Idők néven fut) illetve a Magyar Hírlap is szép summát kapott.