Nagyot drágultak az elmúlt héten az üzemanyagok, és a piaci előrejelzések alapján a kőolaj ára további emelkedő trendet mutat majd az elkövetkező hónapokban. Eközben a magyar kormány az áfán és a jövedéki adón felül több „bújtatott” adóval sújtja a benzinkút-üzemeltető cégeket, amelyek uniós szinten máshol nem látható mértékű extrasarcot fizetnek – írta meg a 24.hu.
Jövő januártól indokolatlanul megnő az üzemanyagok jövedéki adója, ami miatt a szomszédos országokhoz képest nálunk lesz legdrágább a benzin és a gázolaj.
Elvileg ez azért jó a kormánynak, mert így be tudja foltozni az erősen ingatag 2024-es költségvetés lyukait, de a túladóztatás visszafele is elsülhet: a drágaság miatt csökken a kereslet, és így az adóbevétel is.
Az elmúlt két hétben sokkolóan nőtt az üzemanyaok ára: a benzin 42, a gázolaj pedig 51 forinttal lett drágább, így előbbi péntektől átlagosan 627, utóbbi pedig 628 forintba kerül literenként.
Az áremelkedésnek csak az egyik oka, hogy a kőolaj ára folyamatosan emelkedik. A Brent típusú olaj ára múlgt héten negyedéves csúcsot ért el. Ez azért van, mert a kőolaj-exportáló országok csökkentik a kínálatot, miközben a kereslet világszerte növekszik. A csökkent finomítói kapacitás a nyersolaj és a késztermékek közötti árkülönbséget tovább növeli.
A forintgyengülés és a benzinárstop utóhatásai is a drágulás irányába hatnak.
Az utóbbi időben a forint és az euró is gyengült a dollárral szemben, a forint pedig az euróhoz képest is. A piacon a következő időszakban további dollárerősödés várható, ami magával vonja a forint relatív romlását. Ez az üzemanyagimportra is negatívan hathat.
A 13 hónapig tartó benzinárstop felborította a piaci viszonyokat: a kisebb benzinkutas cégek vagy bezárták a boltot, vagy kiszolgáltatott belyzetbe kerültek a nagy piaci szereplőkkel szemben. Ennek a versenycsökkentő hatása meglátszik a benzinkutak áraiban is.
A kormány egy európai uniós kötelezettségre hivatkozva 2024 januárjától a benzinre és a gázolajra vonatkozóan literenként bruttó 41 forinttal emeli a jövedéki adót.
Az EU-s szabályok szerint a jövedéki adó adott évi szintjét a megelőző október eleji euróárfolyam alapján kell kiszámolni. A forint ugyan nagyon rossz állapotban van, de a mostani 380-390 körüli árfolyam sem közelíti meg a Pénzügyminisztérium által használt 425 forintos euróárfolyamot, ami a 41 forintos emelést eredményezte. Reálisan számolva csak 15-17 forinttal tudták volna megemelni a jövedéki adót. A magas jövedéki adó egyben a kúthálózatok közötti versenyt is csökkenti, ami szintén nem tesz jót az áraknak.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a 24.hu-nak elmondta:
simán elképzelhető, hogy magasabbak lesznek, mint az összes környező országban, és elérhetik a németországi szintet.
A költségvetést nem menti meg az áremelés, ha a magas árak miatt jelentősen csökken a fogyasztás.
Mivel Magyarország tranzitútvonalon helyezkedik el, a benzinkúti üzemanyagfogyasztás legnagyobb részét a a teherfuvarozók teszik ki – magyarázta a lapnak Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkára.
A MOL-tól kapott becslések alapján elmondta, hogy évi több százmillió literes visszaeséssel járna, ha elmaradnának a tranzitforgalom tankolásai. A fuvarozócégek út közben döntenek arról, hogy hol tankoljon egy-egy autójuk, és a nagy hatótávú járművekkel el tudnak jutni egy másik országig, ha ott olcsóbb a dízel. Tankolásonkén 1000-1400 liternyi üzemanyagüzlettől eshetnek el így a magyar kutak.
A 41 forintos jövedéki adóemelés miatt az a veszély is fennáll, hogy a határ mentén élők átszoknak arra, hogy a szomszédos országokban tankoljanak.
(Címlapkép: Egy dolgozó leemeli a töltőpisztolyt a tankolás előtt egy OMV töltőállomáson a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron 2017. január 25-én. MTI/Mohai Balázs)