Az EP szerint Moldovának is meg kell adni az EU-tagjelölti státuszt

Az EP szerint Moldovának is meg kell adni az EU-tagjelölti státuszt

Az orosz-ukrán háború fényében felszólították az Európai Uniót, hogy a tagjelölti státusz megadásával nyújtson stratégiai támogatást az Ukrajnával határos Moldovának.

Az Ukrajna elleni orosz háború fényében az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön arra szólították fel az Európai Uniót, hogy a tagjelölti státusz megadásával nyújtson stratégiai támogatást Moldovának. Felszólítottak arra is, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával - tolmácsolta az MTI az uniós parlament tájékoztatását a brüsszeli plenáris ülésen történtekről.

A Moldovával kötött uniós társulási megállapodás éves végrehajtási jelentéséről szóló - 512 igen szavazattal, 43 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott - állásfoglalásban az EP-képviselők arra figyelmeztettek, hogy a romló biztonsági helyzet mellett az Ukrajna elleni orosz háború aránytalanul érintette Moldovát.

Moldova felkészült arra az esetre is, ha belefolyik a háborúba

Moldova készenléti terveket készít egy olyan „pesszimista" esetre felkészülve, hogyha bevonnák a szomszédos ukrajnai konfliktusba - mondta Maia Sandu, az ország elnöke. 

Chisinau március 3-án - a háború kezdete után - benyújtott EU-csatlakozási kérelmét az EP-képviselők üdvözölték, és

felszólították az uniós intézményeket, hogy az ország "érdemei alapján" adjanak tagjelölti státuszt Moldovának Ukrajnával és Grúziával együtt.

Kijelentették: az Európai Bizottságnak segítenie kell Moldovát az uniós tagság előkészítését szolgáló, hiteles előcsatlakozási stratégia kidolgozásában. Hangsúlyozták továbbá, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia csatlakozási kérelmei új fejezetet nyitnak európai integrációjukban, és ezt a szakaszt a meglévő társulási megállapodások, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtására irányuló erőfeszítéseknek kell jellemezniük.

Emlékeztettek az igazságszolgáltatás és a jogállamiság területét értinő reformok előmozdítására, valamint a korrupció és az oligarchikus struktúrák elleni küzdelem fontosságára is.

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta azokat a határozatokat is, amelyekben felkérte az Európai Unió Tanácsát, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Kiemelték: annak ellenére, hogy mindkét ország teljesítette az EU által meghatározott feltételeket, és tartós eredményeket ért el, a Tanács eddig nem nyitotta meg velük a csatlakozási tárgyalásokat. Ez aláássa a közvélemény hozzáállását az EU-hoz, és komoly veszélyt jelent a bővítési politika egészére nézve - hívták fel a figyelmet. Az EP képviselői hangsúlyozták: értékelni kell egy ilyen történelmileg fontos döntés biztonsági következményeit az európai kontinens és a Nyugat-Balkán stabilitására és egységére nézve