Úgy tudjuk, az alagút fölött megcsúszott talaj nyolc zárókövet sodort a sínekre, még többet elmozdított. Közölték: maga az alagút - amelyet 10 évente átvizsgálnak, legutóbb 2012-ben, illetve a földcsuszamlás után is - szerkezete teljesen ép, biztonságos.
Lapinformációk szerint ugyanakkor nemcsak az időjárás az oka az alagút megcsúszásának: egyes hírek szerint az alagút fölötti út vízelvezetésének hibája okozta az omlást, ezt azonban a XII. kerület nem ismeri el.
Nem bírja Kelenföld
Az élet cáfolja meg azokat a korábbi terveket, amelyek a Déli pályaudvar megszüntetéséről és Kelenföldre "költöztetéséről" szóltak: utóbbi ugyanis egyre kevésbé bírja a megnövekedett terhelést, számos elővárosi vonatot törölni, a dunántúli távolsági forgalom egy részét pedig a Keletibe kellett irányítani.
"Nem az esővíz okozta a csúszást"
Egy előzetes szakértői vélemény alapján a XI. kerületi önkormányzat mossa kezeit.
Az előzetes szakértői vélemény szerint mégsem a Csukló utca felől érkező nagy mennyiségű csapadékvíz mosta alá a támfalat a Déli pályaudvari alagút kelenföldi oldalán - közölte az érintett XI. kerületi önkormányzat sajtófőnöke kedden.
Milassin Levente arról számolt be: a Budapesti Műszaki Egyetem az önkormányzat által felkért független szakértőinek előzetes véleménye alapján nem a Csukló utcán megjelenő csapadékvíz okozta a támfal megcsúszását. A szakértői vélemény sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a Kis-Gellért-hegy lába alatt futó rétegvizek, szivárgó vizek okozhattak hosszú távon akkora kárt, ez esetben pedig vis maiorról van szó - tette hozzá.
Úgy folytatta: ez a szakértői vélemény lényegében kizárja az újbudai önkormányzat felelősségét, a végleges szakértői vélemények pedig várhatóan a hét második felére készülnek el.
Arra a kérdésre, hogy ennek megfelelően a helyreállítási és egyéb költségeket a MÁV Zrt.-nek kell-e állnia, Milassin Levente azt felelte: ez megállapodás kérdése, de bonyolítja az ügyet, hogy a vasúttársaságnak nincs jogosultsága vis maior alaphoz fordulni, az önkormányzatnak viszont van. A költségek pedig nem korlátozódnak a javítási munkákra: az elővárosi közlekedés szünetelése, illetve a Déli pályaudvaron dolgozó vállalkozók bevételkiesése miatt komoly kártérítési perekre lehet számítani, így az összköltség több százmilliós, akár milliárdos nagyságrendű is lehet. Bár az önkormányzat szívesen közreműködik a helyreállításban, az anyagi felelősséget nem vállalja - mondta a sajtófőnök.
Azért, hogy "minden lehetőséget kizárjanak", az önkormányzat még az első támfalcsúszás után elhelyezett egy bitumensávot a Csukló utca kanyarulatában, ezt a vasúttársaság homokzsákokkal is megerősítette - jegyezte meg.
A sajtófőnök közlése szerint hétfőn az önkormányzat, a katasztrófavédelem, a bányakapitányság és a vasúttársaság munkatársai közös helyszíni bejárást tartottak. A MÁV és az önkormányzat a nap folyamán tárgyal majd a helyreállítással kapcsolatban - tette hozzá.
Január 25-én támfalkövek hullottak a sínekre a Déli pályaudvari vasúti alagút kelenföldi oldalán, másnap pedig a támfal is megcsúszott. Az első vizsgálatok szerint ezt az okozta, hogy a XI. kerületi önkormányzat kezelésében lévő Csukló utcánál felgyülemlett a csapadékvíz, emiatt megcsúszott az ottani földút, és a víz alámosta a támfalat is. Szombaton újabb kövek estek le a vágányra és tovább csúszott a támfal földje a Déli és a Kelenföldi pályaudvarok közötti alagútnál.
A MÁV Zrt. a támfal első megcsúszásakor lezárta az alagútnál lévő egyik vágányt és átszervezte a Déli pályaudvar közlekedését, szombaton pedig teljesen lezárta a pályaudvart.