Rég volt ennyire kiszámíthatatlan a német politika

Interjú.

Először az a hír futott be, hogy Merkel nem indul újra a CDU elnöki pozíciójáért decemberben. Elvileg már korábban megszületett ez a döntés, de Bajorország és Hessen közelebb hozta a bejelentést. Mekkora szerepe lehetett a tartományi választásoknak?

Nehéz belelátni, ezt pontosan csak ő tudja. Én úgy gondolom, hogy az elmúlt két tartományi választás mindenképpen közrejátszott a döntésben, a testvérpárt CSU Bajorországban és saját pártja Hessenben körülbelül 10-10 százalékkal ért el kevesebbet, mint öt éve, ez komoly pofon. Nem fogadnék arra, hogy bekövetkezett volna ez a döntés, ha nem ilyen eredmények születnek. Más lett volna a felállás, ha például Hessenben megvan a 30 százalékos lélektani határ. Az biztos, hogy nem akart csúfos vereségbe belefutni a közelgő tisztújításon.

Még aznap, sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy utolsó kancellári ciklusát tölti, ami 2021-ig tart. Ez talán kevésbé volt meglepetés.

Eddig is lehetett tudni, hogy ez lesz az utolsó. Korábban is tett rá utalásokat, hogy hamarosan befejezi, sőt, 2-3 éve az is kérdéses volt, hogy a 2017-es választást vállalja-e, keringtek olyan információk, hogy csak 2017-ig lenne kancellár. A német sajtóra tudok hivatkozni, mikor azt mondom, hogy a világpolitikai események miatt, főleg Donald Trump megválasztása után hagyta magát rábeszélni a mostani ciklusra. Ráadásul, ha 2021-ig kancellár marad, beéri Helmut Kohlt, a mestert. Merkelt korábban Kohl kislányaként emlegették, elégtétel is lehetne neki, ha megcsinálná azt, amit a nagy előd.

Maradhat 2021-ig?

Ez nagyon jó kérdés. Elsősorban attól függ, hogy ki lesz az új CDU-elnök. Ha kap egy olyan partnert a párt élére, aki nem ért egyet a merkeli vonallal, akkor esélyes, hogy nem tölti ki a ciklust. Már 12 jelölt van, de maximum 2-3 személy lehet valódi esélyes.

Például a konzervatív Friedrich Merz és a Merkel szövetségesének számító Annegret Kramp-Karrenbauer. Ha közülük kerül ki az utód, mi várhat a kancellárra?

Merznél csekély a valószínűsége, hogy kitöltené hivatali idejét. Merz régi nyugatnémet vonalat visz, konzervatív, macsós, domináns, férfias politika híve. Nem ért egyet a középre húzó merkeli irányvonallal. Ezzel szemben Kramp-Karrenbauer és Merkel között megvan az összhang, ha ő lenne az új elnök, a CDU valószínűleg nem farolna ki Merkel mögül.

Merkel azt is leszögezte, hogy előrehozott választás esetén sem indul újra. Csináljatok velem, amit akartok?

Igen, ennek van egy olyan üzenete, hogy gyakorlatilag rendelkezésre bocsájtotta magát, saját sorsát pártja kezébe adta. 2021-ig vállalja, de a CDU döntése, hogy mi lesz vele. Merkel kötelességtudó politikus, úgy tervezi, hogy kitölti a ciklusát, nem szokott félbehagyni dolgokat, de ez innentől már nem csak rajta múlik.

Korábban viszont ő maga mondta, hogy a pártelnökség és a kancellárság együtt jár, nem lehet szétválasztani őket.

Ez abból következik, ha a pártja fölött nincs irányítása, akkor nincs értelme az állampolitikai vonal folytatásának. Hasonló helyzet lehet, mint 2004-ben, akkor Gerhard Schröder mondott le az SPD éléről, 2005-ben már előrehozott választások voltak. A koalíciós partnerek hozzáállástól is függ, hogy mi lesz Merkellel.

Robbanthat az SPD?

A jelenlegi folyamatok alapján nem látom, hogy az SPD borítaná a nagykoalíciót, inkább passzív szenvedői lesznek a történetnek. Az SPD-nek a jövőbeli pozicionálás szempontjából fontos, hogy ki lesz a CDU elnöke. Ha Merz konzervatívabb vonala lesz a befutó, akkor a CDU jobbra tolódhat, helyet nyitva középen az SPD-nek. Ha viszont marad középen a CDU, akkor az SPD-re további nyüglődés vár.

Hosszútávon milyen esélyei lehetnek az AfD-nek és a Zöldeknek?

Az elmúlt két tartományi választás alapján a CDU/CSU szavazói hasonló arányban vándoroltak az AfD-hez és a Zöldekhez. Azok, akiknek a jelenlegi kurzus túlságosan mérsékelt, hangsúlyosabb kontúrokat szeretnének, főleg a menekültpolitikában, valamint egy konzervatívabb pártvezetést, ők jobbról kritizálják az uniópártokat és az AfD-hez mennek. Akik a CDU és a CSU vitáival, a kormányzati stílussal nincsenek megelégedve, akiknek a menekültpolitika minden eleme egyre restriktívebbé válik, helyette inkább a „jövő nagy kérdéseivel” foglalkoznának – például ökológiai témákkal, környezetvédelemmel, a munka jellegének megváltozásával (automatizációval, robotizációval) – szerintük a nagykoalíciótól nem kapnak adekvát válaszokat ezekre a kérdésekre és a Zöldek felé veszik az irányt. Itt is az lesz a kérdés, hogy milyen irányba mozdul a CDU. Ha a párt a konzervatív fordulat mellett döntene – szerintem ez lenne a nehezebb feladat – akkor az AfD felé eltávolodott szavazókat szeretnék elsősorban visszanyerni. Én ugyanakkor úgy látom, hogy az AfD-s bázis egy részét gyakorlatilag örökre elveszítették az uniópártok, a jobbra nyitás így nehézségekbe ütközhet. Egyszerűbb lenne középen maradni, és továbbra is (a szélsőségeket leszámítva) minden politikai tábor számára választhatónak maradni, de ennek következtében sokak szemében még „balosabbá” válhat a párt, így még többet veszíthetnek az AfD javára. Nehéz helyzet.

Mi lesz a CSU-val és Horst Seehoferrel?

A CSU-ban sem zárom ki a személycserék lehetőségét. Seehofer visszavonulását már a nyár elején is több helyről követelték, valamint a bajor választás finisében is több olyan véleményt hallhattunk, melyek szerint Seehofer teher a CSU számára. Ő ezt akkor azzal hárította, hogy egyedül nem vállalja a felelősséget. Ez azt jelentette, hogy bukás esetén szeretne magával húzni valakit, értelemszerűen Merkelt. Most viszont Merkel megelőzte Seehofert, tehát utóbbi már nem tudja magával rántani, egyedül kellene visszavonulót fújnia, de egyelőre haladékot kért. Bajorországban a kormánykoalíciós tárgyalásokról szóltak az elmúlt hetek, ez mostanra sikerült, a bajor kormánykoalíció létrejött, a következő téma így Seehofer és az esetleges személycserék lehetnek.

A bajor koalíció

A CSU és a Freie Wähler hétfőn írták alá a koalíciós szerződést Münchenben. Az FW három minisztériumot kapott, a bajor miniszterelnök Markus Söder maradt.

Visszatérve a kancellárra, Merkel korábban arról beszélt, hogy saját döntése alapján szeretne visszavonulni, nem kényszerű helyzet miatt. Lehet ebből szép befejezés?

Ő mindenképpen szép visszavonulást szeretne. Ez azt jelentené, hogy 2021-ig kitölti a hivatali idejét, nem indul újra, majd a december 7-én megválasztásra kerülő új CDU-elnök vezeti az uniópártokat a következő Bundestag-választáson. Ez Merkel legideálisabb forgatókönyve, de ahogy már említettem, nem csak az ő kezében van a döntés, a berlini turbulens politikai erők átírhatják ezt az elképzelést. Merkel szempontjából kevésbé szép forgatókönyv, ha szétrobban a nagykoalíció. Ebben az esetben első körben a CDU/CSU megpróbálná elkerülni az előrehozott választásokat és a jelenlegi parlamenti felállás mellett igyekeznének többséget szerezni, például a Jamaica-koalíció újraélesztésével. Az viszont erősen kérdéses, hogy az FDP tárgyalóasztalhoz ülne-e Merkellel, tehát esélyes, hogy új vezetőre lenne szükség. Ha viszont ez az új vezető Merz, akkor valószínűleg a Zöldek esnének ki a potenciális Jamaica-koalícióból. Egyelőre sokismeretlenes az egyenlet, de ha 2021 előtt vége lenne a nagykoalíciónak, akkor nem tartom valószínűnek, hogy Merkellel a fedélzeten próbálnának új partnereket keresni az uniópártok, ami már egy kevésbé szép visszavonulás lenne.