Néhány hete bejárta a magyar sajtó egy részét az a hír, hogy Farkasházy Tivadar végrehajtást kért Andy Vajna ellen. Az ügy egyébként nem lenne különösebben figyelemre érdemes, azonban - mivel felveti azt a megválaszolatlan kérdést, hogy
Vajna mégis mi a fenét keres hazánkban?
- egy pillanatra elidőzhetünk felette.
Mint ismert Andrew G. Vajna, korábbi, imázsát elveszítő, Hollywood-i producer elhagyta egykori sikereinek helyszínét, és 2011-ben az Orbán-kormányban kapott helyet, mint filmügyi kormánybiztos, akinek a hivatalos feladata lett
"a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása".
Ez olyan jól ment neki, hogy nemcsak egy fiatal hölgy őszinte szerelmét, és örök hűségét nyerte el, de gyakorlatilag a magyar kaszinók állami koncessziós jogait is - igaz a hétből kettő azért jutott a debreceni Szima Gábornak is...
Nyilván, nem kis pénzekről van szó,
de azért Magyarország mégsem az Amerikai Egyesült Államok, annak határtalan (pénzügyi) lehetőségeivel.
A magyar lakosság egy részénél már biztosan megfogalmazódott ez a gondolat, és nagyjából ennek adott hangot Farkasházy is a méltán népszerűtlen Heti Hetes című produkcióban, 2013-ban.
Akkor a humorista(?) megjegyezte:
Vajna nem véletlenül nem megy vissza az Egyesült Államokba.
Ezen az egykori Hollywood-i producer annyira berágott, hogy beperelte a Farkasházyt, és két millió forintot követelt tőle. A bírósági eljárást azonban elvesztette, a bíró szerint ugyanis Vajnának tűrnie kell a kritikát, azonban a bizonyítás során Farkasházy védője egy majd 2 évtizedes történetre utalt vissza, ugyanis az Egyesült Államok adóhatósága, az IRS (Internal Revenue Service) valóban nyomozott több ügyben is az Andy Vajna - Mario Kassar producerpáros után, olyannyira, hogy már 1987-ben elmeszelte őket az IRS egy adókedvezmény elnyerése végett megkezdett vállalati machináció miatt.
Az antikorrupciós harc jegyében vitanapot kezdeményez a Jobbik
Visszaolvasva megdöbbentő, hogy az a
Carolco forgalmazó cég, amelynek többek között a Rambo-filmeket is köszönhetjük,
egy a 70-es években, Panamában vásárolt amolyan alvó betétként szolgáló inaktív cégként került a Vajna-Kassar duó tulajdonába.
Valószínűleg több lépcsőfok is kimaradt, mire 1986-ra a Carolco-t a tőzsdére viszik, ami 50 millió dolláros azonnali haszonnal járt, és miközben
Vajna jelenlegi főnöke még az SZDSZ-szel közösen tervezgette hazánk jövőjét,
a producerpáros a magyar rendszerváltásig egy milliárd dollárt tapsol el.
Ám a történet érdemi része csak azután következik, amikor is belép a képbe a dallamos nevű Peter Hoffman, a Yale-n végzett jogi, pénzügyi agytröszt. Vajnának, a Carolco-részvények eladásából származó 100 millió dolláros bevétele után 40-50 millió dollár nyereségadót kellene befizetnie,
ám Hoffman segít neki Panamában és a Holland-Antillákon bejegyzett "kiürített cégeken" (shell companies) keresztül kimenteni a pénzt.
Az IRS eközben új csoportot állít fel, hogy Hollywood nagymenőit eltérítse az offshore adóelkerüléstől, és vélhetően Vajnáékkal akarnak példát statuálni. Már 1988-ban megkezdődik a Carolco auditja, és Vajna 1988-89-es adóbevallásait is felülvizsgálják. A Time magazin egy 1991-es cikke szerint
"leányvállalataik hálózata olyan zavaros, hogy a tőzsdei elemzők sem képesek követni, miközben a cégnyereség mintegy felét a Holland-Antillákon tartják".
Az IRS tizennégy éven át szaglászik Kassar és Vajna offshore manőverei után. Vizsgálják a két cégvezetőnek kifizetett bőkezű kamatmentes céges kölcsönöket is, mígnem végül 1996-ban Hoffmant két vádpontban felmentik, és csak egy 70 ezer dolláros adóhátralékot sikerül ráverniük a hatóságoknak.
A Magyar Narancs korabeli összeállításából kiderül, hogy az IRS megállapítása szerint Vajna és Kassar - a kettejük és/vagy családtagjaik által birtokolt - offshore entitásokon keresztül 1988-90 között együttesen 75 százalékos Carolco-részesedést adtak el összesen 286 millió dollárért, ami után nem adóztak Amerikában. Kassar ebből 179,
Vajna 107 millió dollárra tett szert.
Vajna ügye 2001-ben végül csinnadratta nélkül zárul: a követelt 41,1 millió helyett - ebből 33,7 adóhátralék, 7,4 millió büntetés - 6,5 millió dollár adóhátralék befizetésével megússza az ügyet. Bírságot nem szabnak ki, vádat nem emelnek.
Ám az ezt követő időszak már korántsem volt olyan sikeres Vajna számára, sem szakmailag, sem pedig anyagilag, filmes cégei rendre bebuktak, ugyanakkor a már feljebb hivatkozott anyag megjegyzi azt is, hogy az Orbán-kormány az adóelkerülésben olyan tapasztalt figurát preferál, akinek a hazai filmforgalmazó cégét a Holland-Antillákon bejegyzett cége alapította (Magyar Enterprises NV), kaszinójának tulajdonosa pedig a luxemburgi adóparadicsomban van bejegyezve (Las Vegas Casino SA). Az összes (1976 utáni) Vajna-cég közül csak
a Carolco amerikai vállalkozása és a delaware-i székhelyű CPEI Acquisitions Inc. nem offshore cég.
Nekünk meg marad a szivarfüst.