Az iskolai államosításról szóló törvény alaptörvényt sért, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy a törvény vonatkozó rendelkezéseit semmisítse meg - így döntött a csömöri önkormányzat beadványa kapcsán a napokban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.
"Felveti az indokolatlan megkülönböztetést a köznevelési intézményeket fenntartó és működtető jogi személyek között, illetve korlátozza a települési önkormányzatok tulajdonjogának gyakorlását"
- nyilatkozta a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője, Madarasi Anna.
Mint ismert, a kormány 2016 végén - azok után, hogy 2013-ban már magához vonta az iskolák fenntartói jogát - az iskolák működtetői jogát is elvonta a településektől.
Csömör ezt támadta meg a bíróságon. Fábri István, a Pest megyei település polgármestere azt mondta a Magyar Nemzetnek: az iskolák kötelező központosítása a téeszesítést idézte.
Úgy vélte, egy önkormányzati képviselő-testületet nem lehet arra kötelezni, hogy csak egyféleképpen szavazhasson; márpedig ha egy testület nem támogatta 2016. december 15-ig az iskolaműködtetés átadását, a Klik akkor is elvonta tőlük december 20-án.
Annak idején mások mellett a Somogy megyei Balatonvilágos képviselő-testülete is tiltakozását fejezte ki "az iskola elvétele" ellen, Fekete Barnabás polgármester arra hívta fel a figyelmet: 2010 és 2016 között önerőből, pályázati forrás nélkül 41 millió forintot költöttek az iskola fejlesztésére. Akkori határozatuk szerint "visszautasítják azt a minisztériumi álláspontot, miszerint az önkormányzatok rossz gazdái voltak az intézményeknek". A testület tiltakozását eljuttatták a szaktárcához és az országgyűlési képviselőhöz is - természetesen hiába.
Ez idő tájt adott ki közös állásfoglalást a témában három önkormányzati érdekvédelmi szövetség is, "elfogadhatatlannak tartva az iskolák teljes államosításáról szóló kormányzati tervezetet"; Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), Tab fideszes polgármestere jegyezte a nyilatkozatot, s csatlakozott hozzájuk a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége vezetője, Csomor László is. A kaposvári fideszes polgármester, a társait nemrég Soros-ellenes összefogásra zászlóstul a Bálnába hívó Szita Károly által elnökölt Megyei Jogú Városok Szövetsége nem
tiltakozott.
Gémesi Györgynek, Gödöllő független polgármesterének ma is ugyanaz a véleménye, s kérdésünkre Lengyel Róbert siófoki független polgármester, a Magyar Polgármesterek Közössége (MPK) elnöke is azt mondta: hagyni kéne a településeket, hogy maguk dönthessenek.
"Legalább egy bizonyos adóerőszint fölött. De persze arra vigyázni kéne, nehogy újabb eladósodáshoz vezessen az intézményfenntartás"
- tette hozzá Lengyel.
"A tulajdonjog valóban korlátozva lett, de nem lett elvonva"
- mondta az Alfahírnek Schmidt Jenő.
"Az állam ugyanis a köznevelési feladatokat maga kívánja ellátni és nem az önkormányzatok bevonásával (korábban is állami feladat volt, amelynek ellátását a törvény az önkormányzatokra testálta és az állam a kötelező feladat ellátásához anyagilag hozzájárult normatívával, majd feladatfinanszírozással). Ehhez vette használatba az önkormányzati ingatlanokat".
A tabi fideszes városvezető, TÖOSZ-elnök elárulta: kíváncsian várja az Alkotmánybíróság döntését, amire ha fogadna, arra tenne, hogy a taláros testület úgy véli majd, hogy a jogszabályalkotással nem okozott semmilyen kárt az állam, csupán saját maga szeretné ellátni a saját feladatát.
"A TÖOSZ régebben is kifejtette, hogy nem jó irány az üzemeltetés elvétele az önkormányzatoktól. De azzal nem értenék egyet, hogy csak a tehetős települések vegyék vissza iskoláik üzemeltetését. Megfelelő feladatfinanszírozás kéne hozzá, mindenkinek. A mindennapos odafigyelés ugyanis a legjobb költségmegtakarítás".
A csömöri beadvánnyal kapcsolatos bírósági megkeresésre az Alkotmánybíróságnak sürgősségi eljárással, maximum 90 napon belül kell határozatot hozni, így még az április 8-i választások előtt erre sor kerülhet.