A Világgazdaság (VG) cikke alapján gőzerővel zajlik a külföldi munkaerő toborzás. A gazdasági portál szerint már 25 kölcsönzőcég szerzett minősítést, hogy egyszerűsített eljárással vendégmunkásokat hozzon Magyarországra. A VG-nek nyilatkozó Karácsony Zoltán álláspiaci szakértő közölte, folyamatosan bővül a megrendelők köre, és már nemcsak gyártó-, hanem szolgáltatócégek is alkalmaznának vendégmunkásokat, például a szállodák takarítására is így keresnek munkaerőt.
A lap azt írja, hogy Magyarországon a következő években mintegy félmillió új munkahely jöhet létre, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet alapján minimum 200-300 ezer vendégmunkás bevonását indokolja a mostani százezer körüli létszám felett. Az 500 ezernyi új munkahely említése nem véletlen, Orbán Viktor erről az iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt.
Ekkor ugyan azt is hangsúlyozta a kormányfő, hogy az új munkaerőt elsődlegesen a belső tartalékokból kell előteremteni, a határon túli magyarok köréből, s hogy ha gazdasági migráció keretében be is jöhetnek külföldi munkavállalók, azokat kényelmi okokból nem szabad behozni, mert azzal „Magyarország kulturálisan aknázná alá az életét”. Ez a kezdeti elképzelés azonban gyorsan meg fog változni, legalábbis Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint.
Az Országgyűlés ezért is fogadta el azt a novembertől életbe lépő jogszabályt, amely engedélyezi a vendégmunkások hazai alkalmazását, ugyanakkor az egyelőre ki van zárva, hogy letelepedjenek Magyarországon.
Karácsony Zoltán szerint most az első számú célország a Fülöp-szigetek, de Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából és Kirgizisztánból is toboroznak nagyobb számban munkavállalókat. A többségüket betanított munkára hozzák, de egyre több a szakmunkáskeresés is, például hegesztő, teherautó-sofőr, targoncás pozícióba keresnek munkaerőt. Probléma azonban a szakértő szerint, hogy egy toborzás átfutási ideje 14-15 hét, az adminisztráció – például a hatósági engedélyek kiadása – ugyanis lassítja a folyamatot.
Az EU-s adatokkal összehasonlítva a lap azt írja, hogy tőlünk nyugatra jóval nagyobb a munkaerőhiány. 2023 első negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,8 betöltésre váró jutott. A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát (mindegyikben 4,7 százalék) jellemezte, míg a legalacsonyabb Bulgáriát, Spanyolországot, Lengyelországot és Romániát (0,9 százalék). A magyar adat 2,5 százalék.
A Jobbik-Konzervatívok parlamenti frakciója jelezte, súlyos kifogásaik vannak a toborzásról. Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő szerint a magyar adófizetők pénzéből csak magyarok munkahelyeit támogassák, ne pedig a harmadik világ szervezett módon ideérkező tömegeit. A konzervatív párt azt kívánja elérni, hogy minden magyar a szülőföldjén boldogulhasson, ezért arra próbálják rávenni a kormányt, hogy sokkal inkább a külföldre távozott magyarok hazacsábításra fordítsa a forrásokat.
Z. Kárpát Dániel szerint a kormány által is elismerten rossz aktivitási rátát is meg kellene vizsgálni, hiszen az itthoni, passzív munkavállalók közül is százezres nagyságrendben lehetne alkalmazni embereket. Ingyenes átképzési programokkal el lehetne érni, hogy ne kelljen vendégmunkásokat hazánkba hozni, hanem magyarok tölthessék be ezeket az állásokat.
A munkaerőtoborzásról szólva az a hír is napvilágot látott, hogy a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cége már indiai nyelvtudással rendelkező flottaoperátort keres, hogy koordinálja az indiai kamionosokat, merthogy külföldiekre cserélik le a kivándorolt magyarokat.
Nemrég került a miniszterelnök vejéhez a Waberer's kamionos cég és már jöhetnek is az indiai sofőrök elvenni a magyarok munkáját
- hívta fel a figyelmet Lukács László György, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője, aki szerint ez még csak a kezdet:
félmillió keleti munkást akar behozni szervezetten hazánkba a Fidesz-kormány. Ha ez megtörténik, minden huszadik Magyarországon élő ember idegen, keleti munkás lesz
- mondta Lukács László György.
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd