(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
A NER létezése során valószínűleg eddig egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy
Bármely szembenálló fél üzeneteibe hallgatunk is bele, ott a rezsicsökkentés fenntarthatatlanságáról, elfogyó és dráguló energiahordozókról, történelmi léptékű aszályról, élelmiszerhiányról, összeomló gazdaságról és az azt követő társadalmi krízisről hallunk. Nemcsak aggodalmaskodó ellenzéki politikusok tesznek javaslatokat, de az Orbán-kormány is szinte nap, mint egy újabb válságtanácsot hoz létre - minden különösebb eredmény nélkül.
Innentől kezdve talán az a legfontosabb kérdés, hogy melyik politikai tábor fogja előbb elfogadni az elkerülhetetlent, ebből kifolyólag hamarabb alkalmazkodni és megküzdeni a megváltozott (élet)feltételekkel.
A külső hatások feletti kontroll visszaszerzése, illetve a fenyegetések és a stresszfaktorok kezelésének hatékonysága jeleníti meg leginkább az adott személy/csoport/közösség/nemzet megküzdésének erejét. Vajon hogyan tudjuk bekapcsolni, üzembehelyzeni a védekező mechanizmusokat? S mi lesz a válasz ezekre a kísérletekre?
Orbán Viktor miniszterelnök nagyjából Tusványos idejére időzítve kezdte direkt módon megüzenni a híveinek, hogy "bonyolult idők" jönnek, és még azt is elismerte több alkalommal, hogy nem képes irányítani a folyamatokat. Hazánk kiszolgáltatott helyzetben van, amire a kormányának korlátozott válaszai vannak. Jó nagy kockázat ez, hiszen a vezénylő tábornok úr gyakorlatilag elismeri, hogy fegyvertelen. A túlélésért vívott küzdelemhez, amely Orbán Viktor leírása szerint is egy alacsonyabb életszínvonalon (értsd: spórolni kell) zajlik majd, így is sikerült neki kijelölnie szövetségeseket, valamint tetemre hívta az ellenfeleit is - még ha azoknak sincs köze a közelgő válsághoz.
Jó kérdés. Mindenesetre ez az új életforma, amely során már akár fajokról is beszélhetünk, is egy lehetséges módja az alkalmazkodásnak.
Arra a felvetésre is választ kell találni, hogy az ellenzéki érzelmű honfitársaink mit kezdenek azzal az ígérettel, hogyha bukik Orbán Viktor, akkor hirtelen minden jó lesz. Lesz elég eső, búza, földgáz, nem lesz 40 Celsius fok és még Afrikából sem indulnak el éhezők milliói Európa felé?
2030?! Orbán ugyanúgy átveri az embereket, mint az európai ellenfelei
(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
A minap beszélgettem egy egyébként minden szempontból magasan kvalifikált, és amúgy kormánykritikus ismerősömmel, aki most aggódva ismerte el, ő nem ilyen jövőt képzelt el gyermekei számára, és igazából meglepte, hogy minden bizonytalanná vált. Pedig nem Orbánban bízott eddig sem. Pedig már számtalan jel mutatta hosszú-hosszú évek óta, hogy fenntarthatatlan az a berendezkedés, amely a biztos jólléttel, folyamatos gyarapodással kecsegtetett széles társadalmi csoportokat.
Az összeomlás előtt vajon nem túl nagy időpocsékolás Orbán bukására várni és elszalasztani a megküzdés lehetőségét?