Részletesen értékelve a 2016-os évet, múlt héten egy hosszú elemzést jelentetett meg internetes honlapján az eddig inkább a Fideszhez köthető Professzorok Batthyány Köre.
Ki kellene közösíteni a korrupt politikusokat
„Legtöbb megállapításunk kritikát tartalmaz, s ennek a gyújtópontjában szükségképpen a kormányzó erők állnak”
- írják a professzorok a nyilvánosan elérhető elemzésük bevezetőjében.
Többek között kritikát fogalmaznak meg a törvényhozás, az igazságszolgáltatás hiányosságai, a gazdaság, az életszínvonal kapcsán, felvetik a dolgozói szegénység, a kivándorlás, az egészségügy, az oktatás és a korrupció problémáját is.
Ez utóbbi esetében súlyos megállapításokat is találhatóak a dokumentumban.
„A hatalmon levőknek, rokonaiknak és kegyeltjeiknek nem lenne szabad kiváltságokat élvezniük”
- olvasható a professzorok elemzésében.
Szerintük visszatetszést kelt az állampolgárokban a kormányzati tisztségek szaporodása,
„egyes nagyvállalkozók befolyásának növekedése és az olykor tetten érhető hatalmi arrogancia. A tartósan birtokolt hatalom nemcsak híveit, vazallusait termelte ki, de úgy látszik szerencselovagjait is, és ezzel lejáratja magát.”
Különösen aggasztónak vélik, hogy
„a korrupció mára egyéni bűnből kialakult módszertanra, struktúrára, személyi körre épülő, bevett társadalmi gyakorlattá vált, azaz intézményesült.”
Hozzáteszik, hogy a korrupciós vádak hatására
„sajnos még keresztény-nemzeti körökben is megrendült a bizalom a hatalmon lévőkkel szemben.”
Arra is rávilágítanak, nem igaz, hogy a közönség elnézi a közszereplők félrelépéseit.
„Minden el nem ítélt vétek nehezen kitörölhető foltot ejt azon testület (párt, hatalmi szerv) becsületén is, amelyhez a gyanúba keveredett személy tartozik.”
Arra is kitérnek, hogy
„a politikai közösségnek ki kellene közösítenie korrupt tagjait.”
Ez szerintük a törvényhozás dolga lenne, hogy „olyan törvényeket hozzon, amelyek kizárják a rendszerszerű visszaéléseket, a bíróságé pedig az, hogy hozzon időben igazságos ítéleteket.”
Ugyanakkor hatástalannak tartják a bürokratikus alibirendelkezéseket, mint például a korrupció elleni tanácsadó kötelező kinevezését közintézményekben.
Próbáltuk felvenni a kapcsolatot a Professzorok Batthyány Körének egyes tagjaival, de névvel senki nem akart nekünk nyilatkozni.
„Az Orbán-kormány ma már igen messze került azoktól az értékektől, amelyet a polgári körök idején megfogalmazott. Az értékalapúságnál fontosabb lett a vagyon és a hatalom. Jelzést kell küldeni a kormánynak, hogy rossz útra tévedt”
- kapott egy névtelenséget kérő választ az Alfahír.
Kihátrálhat Orbánék mögül az értelmiség
„A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a 'polgári Magyarország' hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés"
Vagyondézsmával a korrupció ellen?
Szerdán a Párbeszéd Házában tartott teltházas gazdaságpolitikai előadást Sólyom László jobboldali polgári körének szervezésében Mellár Tamás egyetemi tanár és Csaba László akadémikus. A korábbi köztársasági elnök által életre hívott társaságot 2015-ben alapították konzervatív, jobboldali értelmiségiek: Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Jakab András, Jóri András, Kádár Béla, Mellár Tamás, Sólyom László, Tölgyessy Péter és Urbán László.
Mellár Tamás a magyar gazdaság gyenge növekedési képességét elemezve, egyéb kritikák mellett a korrupció visszaszorítását is megoldandó problémának nevezte. Ennek kapcsán megjegyezte,
bármilyen politikai változás jön is, a megszerzett vagyonokat bíróságon nem lehet visszaperelni, de meg lehet adóztatni.
Az egyetemi tanár még a vagyondézsma lehetőségét sem zárta ki. Hozzátette: ez „egyfajta igazságszolgáltatás volna az embereknek”.
Újabb pofon: konzervatív értelmiségiektől kapott kemény kritikát az Orbán-kormány
A Párbeszéd Házában tartott teltházas gazdaságpolitikai előadást Csaba László és Mellár Tamás.
Politikai elképzelés van, intézményesített korrupció nincs
A csütörtöki Kormányinfón Lázár János a Professzorok Batthyány Körének értékelésére reagálva azt mondta: nem tartja súlyosnak a benne leírt megállapításokat. A kancelláriaminiszter szerint a megfogalmazott felvetésekre "fideszesként" kell reagálni, mivel a szervezet hosszú évek óta a kormánypárt szövetségese és partnere. Azt is megjegyezte:
"nincs olyan ország, hogy ne lenne korrupció", szerinte, ha intézményesített korrupció lenne, akkor nem lenne pénz az államkasszában.
Mint ismeretes, a kormányzat berkein belül, illetve holdudvarában elég sajátosan értelmezik a korrupció fogalmát. Tavaly májusban Lánczi András filozófus, a Corvinus Egyetem rektora interjút adott a HVG-nek, amelyben a korrupcióval kapcsolatban azt mondta:
„az egy politikai elképzelés végrehajtása”.
Decemberben derült ki, a kormány annyira komolyan gondolja ezt a cinikus definíciót, hogy a Magyar Közlönyben közölték: Magyarország kilép a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű korrupcióellenes nemzetközi kezdeményezésből.
A Nyílt Kormányzati Együttműködés egy olyan antikorrupciós program, amelynek alapítónyilatkozatát 2011-ben nyolc ország (USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek) írta alá. Magyarország 2012-ben csatlakozott, ennek részeként egy 2013-ban elfogadott akciótervben vállalást tett többek között a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának erősítésére, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítására és az integritásirányítási rendszer hatékonyságának növelésére a közigazgatásban.
Orbán mindent megmagyarázna
A kormányt lehet, hogy nem foglalkoztatja a korrupció, és újra tudja definiálni, törvényes kereteket adva neki, de az biztos, az Orbán Viktor által meghirdetett lázadás évében az értelmiség lázadása nagy pofon a rendszer számára. Ezt érzékelve a kormányfő jelezte is, hajlandó a Professzorok Batthyány Körének rendelkezésére állni, és olyan, „nem propaganda célú érdemi beszélgetésre, amely során eszmét cserélhetnek a dolgozatról.”
Orbán Viktor megköszönte a kritikus évértékelést és a professzoroknak írt válaszlevelében úgy fogalmazott:
„Szeretnék gratulálni ahhoz a munkához, amelynek eredményét január 12-én az ország közvéleménye is megismerhette. A kormány nevében köszönöm azt a munkát, melyet hazánk érdekében, hazánk helyzetének pontos felmérését segítendő elvégeztek.”
A kormányfő a levelével együtt elküldött egy 53 oldalas mellékletet, amelyben ellentmondva a professzorok elemzésének, a kormányzati propaganda főbb elemeivel „igazolta” a kabinet eredményeit.