Szokás mondani, hogy Orbán Viktorban 2002-ben tört el valami véglegesen: egy sikeresnek mondható kormányzás utáni bukásból a legenda szerint a Fidesz elnöke azt szűrte le, hogy nekünk, a magyaroknak Kádár kell, és így is kell kommunikálni.
De 2002 és 2010 között Magyarország pozicionálása is megváltozott; ezt pedig a 2009-es novemberi szentpétervári találkozóhoz szokás kötni. Vlagyimir Putyin egy "bemutatkozó látogatásra" hívta el a kormányra készülő Orbán Viktort Oroszországba, és igazából azóta sem tudjuk, mi a fene hangzott el a találkán a két nagyra vágyó politikus között. Így egyelőre az is csak egy rosszindulatú politikai mendemonda, hogy ez egyfajta iratbetekintés volt Orbán számára. Bárhogy is volt, a korábbi Nyugat-orientációjú politikus Moszkvával szembeni politikája, hozzáállása gyökeresen megváltozott.
Már csak a kormányzásának utolsó napjai is jól bizonyítják ezt.
Az első miniszterelnökségét lezáró utolsó parlamenti napon is felszólalt. Kettőezer-kettő február huszonhatodikán napirend előtti felszólalásokra reagálva így búcsúzott a Parlamenttől Orbán Viktor:
"Egyetértek Szájer képviselőtársammal abban is, hogy Magyarország ma szabad ország; szabadok a polgárai, ezért lehet Magyarország is szabad ország. De Magyarország nem egyszerűen csak szabad, tisztelt hölgyeim és uraim: Magyarország a Nyugat része. És nemcsak úgy, mint korábban volt, történetileg, hogy odakötött bennünket az ezeréves história: Magyarország ma abban az értelemben is része a Nyugatnak, hogy ezt maguk a nyugati államok is így gondolják, és mi is így gondoljuk - részei vagyunk mindannak, ami a nyugati világgal történik.
Az is igaz, tisztelt hölgyeim és uraim, egyetértek a köztársasági elnök úrral, hogy sok tennivalónk van még, Magyarország ugyanis még nem tökéletes ország. Ugyan nem felmentés ez alól, de kétségtelen tény, hogy egyetlen ország sem az a világban; Magyarország éppoly tökéletlen, mint amilyen minden nyugat-európai ország. Ezért van minden országnak, Magyarországnak is és a nyugat-európai országoknak is még sok teendőjük a jövőben."
Hét évvel később aztán Szentpéterváron egyeztetett, 2022. február 1-jén pedig már úgy utazik Moszkvába, hogy sajnálatos módon, hazánkat egyre kevésbé gondolják a nyugati államok a Nyugat részének. Mondjuk Fudannal, a Budapest-Belgrád vasútvonallal, Paks 2-vel, vagy épp az orosz Nemzetközi Befektetési Bank budapesti központjával ez nem is olyan meglepő feltételezés.