Feldolgozóipar, mezőgazdasági idénymunka, idegenforgalom, vendéglátás - ezekben a szektorokban helyezkedhetnek el legkönnyebben az Ukrajnából Magyarországra érkező menekültek, akik munkába állását támogatások révén nemcsak a kormány, de egyre több munkaerő-kölcsönző cég is igyekszik megkönnyíteni. De mi az álláskeresésük felételei? Milyen nehézségekre és bérekre számíthatnak a munkavállalás területén? Hosszú vagy inkább rövidtávban gondolkodnak, illetve munka nélkül mekkora támogatásra számíthatnak? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a HR Portál álláspiaci szakértőjével, Karácsony Zoltánnal, illetve a Menedék Egyesület szociális munkásával, aki a menekültek munkaerőpiaci integrációjával is foglalkozik, Csizovszki Dáviddal.
A munkavállalás feltétele a státusztól függ
Csizovszki szerint a téma kapcsán először is érdemes leszögezni, hogy nem tekinthető homogénnek az Ukrajnából érkező embertömeg. Ez azt jelenti, hogy különböző státuszokkal rendelkeznek, így eltérő jogokkal és feltételekkel vállalhatnak munkát Magyarországon. Mint mondja, különbséget kell tenni az Ukrajnából menekülők között, akik lehetnek
- ukrán állampolgárok, akik biometrikus útlevéllel lépnek be az EU-ba. Ők három hónapig vízummentesen tartózkodhatnak az EU-n belül, ezalatt munkát is vállalhatnak hazánkban. Viszont csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium által kiadott listán szereplő hiányszakmákban (a szakmák teljes listája itt érhető el) foglalkoztathatóak engedély nélkül, más állások esetében szükségük van a munkavállalási engedélyre,
- nem rendelkeznek biometrikus útlevéllel, rájuk nem vonatkozik a vízummentesség. Ők egy ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, amivel nem vállalhatnak munkát. Azonban, ha kérvényezik a menedékes státuszt, akkor kérelmezőként dolgozhatnak engedély nélkül a hiányszakmákban, a listán nem szereplő állásokban pedig munkavállalási engedéllyel,
- kettős állampolgárságúak - vagyis a kárpátaljai magyarok -, ők ugyanúgy vállalhatnak munkát, mint a magyar állampolgárok,
- harmadik országbeliek, akik külföldiként éltek Ukrajnában, majd átjöttek Magyarországra (leszámítva azokat, akik Ukrajnában menekültként éltek, akik kérhetik a menedékes státuszt). Ők csakis munkavállalási engedéllyel kerülhetnek be a munkaerőpiacra.
Érdemes leszögezni, hogy a munkavállalással kapcsolatos szabályok február 24-e óta többször is változtak. Legutóbb március 23-án, amikortól egy kormányrendeletnek köszönhetően már a menedékes kérelmezők nemcsak a státuszuk elismerését, hanem a kérelem benyújtását követően is dolgozhatnak - tette hozzá Csizovszki.
Rövid vagy hosszútávban gondolkodnak?
A kaotikus helyzet miatt pontos számadatot arra vonatkozóan még nem lehet mondani, hogy Magyarországon a menekültek közül mennyien szeretnének munkába állni. Ahogy arra is csak következtethetünk a menedékes státusz iránti kérelmek benyújtásából, hogy eddig mennyien tervezik a hazánkban való hosszú távú maradást. Eszerint a hozzánk érkezett több százezer menekült (március 28-ig 530 ezer) esetében igen csekély számadatról beszélhetünk: Csizovszki utolsó információi szerint mindössze hétezer ilyen kérvényt nyújtottak be hazánkban. Persze a kettős állampolgárokkal ebben az esetben még nem kalkuláltunk, hiszen az ő esetükben nincs szükség kérelemre, így nem látható mennyien maradnának hosszabb időre.
Könnyebb helyzetben vannak, akiknek családtagjai már Magyarországon dolgoznak. Az őket foglalkoztató cégek szívesen alkalmazzák a rokonaikat is. Sokan alapvetően tovább mennek Nyugat-Európába, ezért arra számítok, hogy a háború elől menekülőknek csak a kis része marad hazánkban.
- tette hozzá Karácsony Zoltán, aki szerint a menekültek leginkább a feldolgozóiparban, az áprilistól kezdődő mezőgazdasági idénymunkákban, vagy a májustól elinduló vendéglátóiparban és idegenforgalomban találhatják meg a számításaikat. Ugyanakkor a gyári szektort már problémásabbnak látja a munkavállalásukat illetően, mivel itt a fizikai erő mellett a kézügyességre és az ipari tapasztalatra is szükség lehet. Általánosítani azonban nem lehet, hiszen egy nyelveket beszélő, diplomás hazánkba érkezett találhat akár nemzetközi ügyféltámogató központokban is munkát, amik többségéhez nincs szükség a magyar nyelv ismeretére - szögezte le Karácsony. Az álláspiaci szakértő ugyanakkor a különböző munkaerő-kölcsönző cégektől úgy értesült, eddig még nem rohamozták meg az ukrán állampolgárságú munkavállalók a hazai munkaerőpiacot.
A cégek sem akarják lerohanni a háborús övezetből menekülőket, inkább lehetőségeket kínálnak nekik a fogadópontokon. Az agresszív letámadás helyett a közösségi felületeken célzott hirdetésekkel kínálnak számukra munkalehetőségeket
- ismerteti Karácsony a munkakínálók szolidáris és óvatos hozzáállását.
Mennyi az annyi?
Karácsony felhívja a figyelmet arra is, hogy hazánkban ugyanazt a munkát végző magyar és külföldi állampolgár között bérben nem lehet különbséget tenni, vagyis a magyart és a külföldit is ugyanaz a munkabér illet meg. Az Ukrajnából hazánkba menekülők így
a betanított munka esetében bruttó 250 ezer forintra számíthatnak, ami egészen 300-320 ezerig is felkúszhat. De akad olyan budapesti cég, ahol 400 ezer forint környékén van a bruttó bér
- ismertette Karácsony. A különböző cégeknek alapvetően is jó tapasztalataik vannak a huzamosabb ideje itt dolgozó ukrán munkásokkal (az elmúlt 4-5 évben 70-80 ezren érkeztek hazánkba), mivel ők "nem szórakozni, hanem pénzt keresni jöttek Magyarországra", így a munkaadói oldalon is van egy törekvés, hogy elérjék az ukrán munkavállalókat - szögezi le a HR Portál szakértője.
Ahogy a hazai szektornak sem kell attól tartania, hogy az elkövetkezendő időszakban érkező háborús menekültek a magyarok elől vennék el a munkát:
Magyarországon 80 ezer üres állás volt 2021 utolsó negyedévében, ebből 53 ezer a versenyszférában. De az allasportal.hu-n március 22-én 44.300 versenyszférás álláhirdetésre bukkanhattunk: 2000 betanított és 5000 szakmunkást kerestek. Ebből is látszik, hogy bőven vannak állásajánlatok, csakhogy a kereslet és a kínálat sosem találja meg egymást.
Az egyedülálló anyák különösen nehéz helyzetben találhatják magukat
Mégis hiába az egyes szektorok humánerőforrás hiánya, ami miatt képesek lennének felszívni a Magyarországra érkező háborús menekülteket, akadnak még megoldandó problémák a munkavállalásuk kapcsán.
Az elsődleges nehézség a nyelvtudás, hiszen sok helyen kérik a magyar nyelvet. De problémát okozhat a jövőben az is, ha valaki egy olyan pozíciót pályázik meg, ami már nem a hiányszakmák egyikébe tartozik, így nehezebbé válik a munkavállaló foglalkoztatása. Mivel többnyire nők és gyermekek érkeznek hazánkba - közöttük is kiemelkedő az egyedülálló anyák száma -, akiknek különösen nehéz egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben összeegyeztetni a munkát és a magánéletet, nehézségeket okozhat számukra a gyermekek elhelyezése, így a munkavállalás is
- árnyalja a menekültek munkavállalási helyzetét Csizovszki Dávid.
Létfenntartási támogatás, ami a létfenntartásra sem elég
De akkor mire számíthatnak azok a menekültek, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak munkába állni? Erre Dr. Kozma Ákos alapvető jogok biztosának tájékoztatásából kapunk választ, mely szerint "a menedékesként elismerését kérőt, valamint a menedékest – a befogadó állomáson vagy a számára kijelölt egyéb szálláshelyen tartózkodása alatt is –rendszeres létfenntartási állami támogatás illeti meg".
A rendszeres létfenntartási támogatás:
a) nagykorúak esetén a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével egyezik meg, havi 22.800 forint.
b) kiskorúak esetén a családi pótlék összegével egyezik meg.
A közölt táblázatból kiolvasható, hogy a családi pótlék összege egy gyermek után 12.200 forint, ami három vagy több gyermek esetén 16.000 forintig emelkedik. Bár létfenntartási támogatásnak nevezik, nem nehéz kiszámolni, hogy az alig 23 ezer forint csak épp arra nem elég, aminek nevezik, a létfenntartásra.