Bencze János a Jobbik-Konzervatívok képviselője napirend előtt arról beszélt, hogy a magyar agráriumnak nincs szüksége korlátlanul behozott ukrán termékekre.
Ha azonban egy másik tagállamba bejut az ukrán gabona, onnan visszajöhet Magyarországra - mondta. Fontos, hogy megfelelő minőségű termékek legyenek a piacon, ne alakuljon ki versenyhátrány és maradjanak meg az egyenlő termelési feltételek
- mondta Bencze János, aki hangsúlyozta, fontos lenne a méz védelme is, a méhészekért is mindent meg kell tenni, Ukrajnából méznek sem lenne szabad érkeznie.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy egy kormányrendelet alapján 25 termékkörre vonatkozik importtilalom, de Brüsszel ezt szerinte négyre szeretné leszűkíteni, és ebben a kormány nem partner.
A mézszállítmányok, amelyek szabadon érkezhettek az Európai Unióba, jelentős részben gyenge minőségű vagy hamisított termékek. Ezért fontos a magyar méz védelme
- emelte ki az államtitkár, aki kijelentette, kiállnak a magyar gazdatársadalomért.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté a várólisták csökkentése érdekében fogalmazott meg javaslatokat, hogy mérséklődjön azok száma, akik megelőzhető betegségben halnak meg.
Diagnosztikai vizsgálatokra heteket, hónapokat, bizonyos műtétekre éveket kell várni. Szerinte ennek egyik oka, hogy az állami egészségügyből az elmúlt években száz- és ezermilliárdokat vontak ki, és ezeket a forrásokat pótolni kell
- hívta fel a figyelmet Kanász-Nagy Máté.
Problémaként beszélt arról, hogy a magánegészségügyben - ahol nincs kapacitásprobléma - drágák a beavatkozások, ezért szerinte az árakat meg kell fékezni, ármaximumot kell bevezetni bizonyos magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ezek között említette a szűrő-, a diagnosztikai vizsgálatokat, valamint a szülészet-nőgyógyászat területeit.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagálásban közölte, amikor a kormány átvette a kormányzást, az egészségügy költségvetése 1198 milliárd forint volt, most pedig 2800 milliárd. Szerinte a 2010 előtti időszakra igaz, hogy voltak forráskivonások az egészségügyből, akkor hatszázmilliárd forintot vontak ki a területről. Szólt még az elmúlt évek béremeléséről, a hálapénz megszüntetéséről.
Az életmóddal megelőzhető betegségek esetében Magyarországnak előrelépést kell tennie, ezért vezettünk be új szűrővizsgálatokat
- mondta az államtitkár, aki szerint ez a kormány vezette be az országos, áttekinthető várólistákat.
Azt viszont már nem emelte ki Rétvári Bence, hogy a várólisták továbbra is nagyon hosszúak és nem ritka az sem, hogy mire a beteg „sorra kerül” már nem lehet rajta segíteni.
Mellár Tamás a Párbeszéd felszólalója azzal kezdte, hogy az éves költségvetési hiány 61 százaléka már teljesült az első negyedévben.
220 ezer forint többletadóssága lett minden magyar állampolgárnak. Aggasztó továbbá, hogy a fogyasztói adóbevételek kismértékben nőttek, és az inflációt is figyelembe véve kiderül, a fogyasztás közel 20 százalékkal csökkent. A magyar emberek rosszabbul élnek idén, mint tavaly ilyenkor
- tette hozzá Mellár Tamás, aki arra is rámutatott, hogy a költségvetési kiadások dinamikusan nőnek. Úgy összegzett, a költségvetés nem tartható, mert az alapját képező makroszámok nem teljesülnek, újabb módosításokra, különadókra, megszorításokra vagy hitelfelvételre lesz szükség.
Minden fontos költségvetési döntést a miniszterelnök hoz meg önkényesen
- bírálta a kormányzati gyakorlatot a Párbeszéd politikusa aki jelezte, nem értett egyet azzal, hogy már jövő héten benyújtja a kormány a 2024-es büdzsét, holott semmi bizonyosat nem tudni a jövő évről.
Válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkár úgy vélte, évek óta azzal riogatnak ellenzéki politikusok, hogy „eljött a vég”, ehhez képest a valóság szerinte más.
2022-ben is erről lehetett hallani, miközben a magyar GDP 4,6 százalékkal nőtt. A napokban benyújtott konvergenciaprogramban olyan számok szerepelnek, amelyek teljesíthetők
- mondta Tállai András, aki példaként az idei 1,5 százalékos növekedést említette.
Apáti István a Mi Hazánk képviselője bírálta az energiapolitikai vezetést, amely szerinte pontosan az ellenkezőjét csinálja annak, amire Magyarországnak szüksége lenne
Ellopják a napenergia vételezésének lehetőségét a lakosságtól. Tavaly októberben kamuindokokkal rendelték el a betáplálási stopot, mert a hálózat mindenhol elbírja a további lakossági betáplálást
- értékelt Apáti István, aki szerint az egész történet mögött a gázipari lobbi húzódik meg, ezért azt javasolta, hogy a kormány azonnal oldja fel a betáplálási stopot, gyorsítsa fel a tavaly október végéig érkezett 200 ezer kérelem feldolgozását, valamint tegye elérhetővé minél több háztartásnak és vállalkozásnak a hálózatra csatlakozás lehetőségét éves elszámolás alapján.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte, egy nemzetközi tanulmány szerint Magyarország a világon a hatodik, Európában a harmadik a napenergiát arányát nézve az energiamixben. Mint mondta, március 1-jén 185 ezer háztartási méretű naperőmű termelt energiát 1632 megawatt beépített teljesítménnyel. A csatlakozási stoppal kapcsolatban Koncz Zsófia azt mondta, tavaly annyi igény érkezett be, hogy sok helyen a hálózat nem bírta a terhelést.
Komoly munkacsoport dolgozik a problémán és nyár végére látni lehet, hol lehet az országban a hálózatra csatlakozást biztosítani
- tette hozzá Koncz Zsófia, aki szerint a kormány a naperőműveket hihetetlen módon támogatta az elmúlt időszakban.
Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes szerint a kormány Brüsszeltől várja egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület finanszírozását. A képviselő kifejtette: a státusztörvényt sokan modern rabszolgatörvénynek tartják, amelyet a kormány a tiltakozások miatt dolgozott ki.
Érthetetlen, miért nem maradhatnak a pedagógusok a közalkalmazotti státuszban, amelyet a rendszerváltást követően azért vezették be, hogy az államnak dolgozó emberek egyfajta védőhálót kapjanak
- mondta Kunhalmi Ágnes, aki szerint az sem érthető, miért nem lehet a pedagógusok bérét úgy emelni, hogy közalkalmazottak maradnak.
Problémás, hogy a kormány Brüsszeltől várja egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület finanszírozását, miközben folyton a saját szuverenitását hirdeti
- fogalmazott Kunhalmi Ágnes.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára reagálásában azt mondta, a pedagógusoknak fontos, a megbecsültségüket növelő törvénytervezetről van szó. Szerinte az észszerűség alapján nem biztos, hogy ugyanazt a jogállást kellene adni rengeteg, különböző hivatást végzőnek, és nem biztos, hogy egyetlen jogállásba kellene tömöríteni őket.
Brüsszel nem adja a pénzt, pedig az Magyarországnak jár, és a kormány úgy döntött, hogy az uniós források jelentős részét a pedagógusbéremelésre fordítja. A baloldal a tiltakozásával Brüsszelben nem a kormánytól, hanem az országtól és a pedagógusoktól veszi el a pénzt
- ismételte meg Rétvári Bence a kormányzati álláspontot az elmaradt béremelés kapcsán.
Bedő Dávid a Momentum képviselője azt mondta, a kormány azt hirdeti, hogy ez egy családbarát ország, és mindent megtesz a magyar gyermekek védelmében, a valóság azonban más, ugyanis a kormányt nem érdekli a magyar gyermekek jövője, semmit nem tesz azért, hogy a gyermekek szeretetben és jólétben nőjenek fel.
Ha a kormánynak valóban fontos lenne a gyermekvédelem, érdemben tenne azért, hogy a magyar gyermekek minőségi oktatában részesüljenek, megbecsülné a tanárokat, minél vonzóbbá tenné a tanári pályát. Az oktatás a kulcsa a sikeres nemzetnek, többet kellene az oktatásra fordítani – hangsúlyozta
- tette hozzá a Momentum felszólalója.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minmisztérium államtitkára reagálásban úgy vélte, ha az ellenzéki oldalon valóban annyira aggódnának a gyermekekért, nem tolnák őket előre a tüntetéseken. Szerinte a kormány számára a családpolitika elsőbbsége megkérdőjelezhetetlen.
Nem elvesz a családoktól a nehéz helyzetben, hanem minden eddiginél több támogatást nyújt nekik - emelte ki
- mondta Vitályos Eszter, aki szerint szinte sehol a világon nincs olyan széleskörű családtámogatási rendszer, mint Magyarországon, a kormány mindent megtesz azért, hogy segítsen a családoknak.
(MTI)