Újabb telefonszámokat azonosított a Direkt36 oknyomozó csoport a Telexen a Pegasus-listáról, melyen több mint 300 olyan ember elérhetősége szerepel, akiket megfigyelhetett az Orbán-kormány az izraeli kémprogrammal.
Azt írják, nem mást, mint Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, valamint közeli munkatársát, Glemba Zoltán volt NBH-s műveleti főosztályvezetőt is célba vették a Pegasus kémszoftverrel. A két titkosszolgálati vezető még a Gyurcsány-kormány alatt dolgozott az elhárításnál, és bár ma már semmi közük nincs sem a politikához, sem a szakmához, a cikk szerint 2019 nyarán kerültek célkeresztbe, vélhetően azért, mert tudni akarták, van-e a birtokukban káros információ.
„Nem vagyok meglepve. 2010 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan ellenőrizték a tevékenységemet. Miután 31 éven keresztül tanultam és gyakoroltam ezt a szakmát, a figyelést, a technikai ellenőrzést is észre lehet venni”
– mondta Laborc a Direkt36-nak.
Nem lepődött meg a célponttá válásáról szóló hírén Glemba Zoltán sem, aki azt mondta: úgy véli, nem ő a „nagyágyú” a történetben, hanem a Laborchoz fűződő egykori munkakapcsolata miatt válhatott érdekessé.
Ismert: a Pegasus képes a telefonkészülék minden adatához hozzáférni, sőt a mikrofont és kamerát távolról bekapcsolva azt lehallgatókészülékké tudja változtatni.
A két volt nemzetbiztonsági vezető megfigyeléséről kérdéseket küldtek a kormánynak, de természetesen nem érkezett reakció. Nem meglepő: a kormány a Pegasus-botránnyal kapcsolatban minden vizsgálatot elutasít és teljes hallgatást fogadott, mindössze Kósa Lajos volt az, aki véletlenül kikotyogta, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémprogramot.
A fideszes politikusok egyébként azért is tarthatnak a volt titkosszolgálati vezetőktől, mert már egy évtizede visszatérően állítják, hogy 2010 előtti ellenzéki éveikben Laborc és Glemba vezetésével az NBH őket is megfigyelte.
Azóta persze sokat fejlődött a technika és a politika is más irányokat vett, az Orbán-kormány esetében pedig már azt is tudhatjuk, nem csak újságírókat, ügyvédeket, üzletembereket hallgathattak le, hanem még saját embereiket is, például Bodnár Zsoltot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét.
A cikk egyébként rámutat arra a fontos részletre, hogy a magyar elhárító- és hírszerzőtisztek, nemzetbiztonsági vezetők Pegasus-célponttá válása azért is jelentős fejlemény, mert a célpontok telefonjáról megszerzett információkhoz az izraeli állam és titkosszolgálat is hozzáférhetett. Így pedig fennáll annak a kockázata, hogy nemzetbiztonságilag érzékeny információk, magyar államtitkok szivároghattak ki egy nem EU- és NATO-tag országhoz, ami államtitoksértés és büntetőjogi értelemben akár a hazaárulás kockázatát is felveti.