Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Hvg360-nak adott interjújában beszélt a Pegasus-ügyről, mely kapcsán elmondta,
a sajtóban megjelent nevek között valóban vannak olyanok, akikkel szemben titkos információgyűjtés folyt. De azt is megállapítottuk, hogy az általunk vizsgált esetekben ezek jogszerűek voltak.
Ugyanakkor, a sajtóban megjelent Pegasus-listában felmerülő nevek kapcsán Péterfalvi nem fejtette ki, hogy esetükben mi történt, hiszen a konkrét személyeket érintő részletek minősített adatok, de szerinte aki érintett volt, annál megalapozott volt a tényállás.
más kérdés, hogy ez most olyan helyzet, amikor vagy elhiszem, vagy nem, hogy az adatvédelmi hatóság ezeket az iratokat látta és azok alapján megalapozottnak találta a megfigyeléseket
- reagálta a megfigyelések kapcsán felemrült állampolgári aggályokra, majd kifejtette, hogy félreértés miszerint a Pegasus licencszerződése kizárólag terrorizmus és a szervezett bűnözés érintettségének gyanújára szűkíti a szoftver bevethetőségét. kiemelte, a hatályos magyar törvények szerinti nemzetbiztonsági érdek sérelmének gyanúja esetén is használható a szoftver, természetesen garantálva az alapvető emberi jogok védelmét.
Péterfalvi megemlítette, hogy nemzetközi szinten sincs jobb szabályozás a titkos információgyűjtés kapcsán, mint hazánkban, szerinte egyszerűen most Magyarország került a szégyenpadra.
A hatóság elnöke ezért "el tudja fogadni, hogy sokaknak nem hangzik megnyugtatóan" Pintér Sándor belügyminiszter kijelentése, miszerint „a törvényi szabályozás alapján egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni tevékenységét”.