"Harmincnégy ország szeretne valamilyen formában részt venni a BRICS tevékenységében" - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a tömörülés magasrangú képviselőinek biztonsági kérdésekkel foglalkozó csütörtöki találkozóján.

A háborúzó államfő az MTI szerint azt közölte, Oroszország a BRICS soros elnökeként elősegítette az új tagországok leggyorsabb és legszervesebb integrációját a közösség valamennyi mechanizmusába. Felkérte a tagországok képviselőit, közöljék az államfőikkel, hogy szívesen látják őket az október 22-24-én Kazanyban esedékes csúcstalálkozón, ahol

a tervek szerint "érdemben megvitatják az átfogó partnerség további erősítésének kilátásait".

Az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov korábban elmondta: a BRICS-országok külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy szünetet tartanak az új tagok felvételében. Helyettese, Szergej Rjabkov közölte, hogy most dolgozzák ki a partnerországok új kategóriájának kritériumait. Ezeket - a partnerországok listájával együtt -, a kazanyi csúcstalálkozóig jóváhagyásra benyújtják a tagállamok vezetőinek.

Putyin csütörtökön külön megbeszélést folytatott Vang Ji kínai külügyminiszterrel, aki bejelentette, hogy Hszi Csin-ping elnök részt vesz majd a kazanyi csúcson. Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy "Moszkva és Peking síkraszáll az igazságos és demokratikus, a nemzetközi jogon, a szuverenitáson és az egyenlőségen alapuló világrend elvei mellett, amelyeket szerinte a globális dél országai - amelyek a világ többségét alkotják - is támogatnak".

Az idei orosz BRICS-elnökség elején a közösség eredeti felállásához - Brazíliához, Oroszországhoz, Indiához, Kínához és Dél-Afrikához - új tagként Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia csatlakozott.

Eközben Ukrajna északi részén az energetikai rendszerét támadták az oroszok

Orosz drónok jelentős károkat okoztak az észak-ukrajnai Konotop város energetikai infrastruktúrájában egy éjszakai támadás során, amelyben legalább 14 ember megsebesült - közölték csütörtökön helyi tisztviselők.

A hatóságok az áramellátás helyreállításán fáradoznak a városban, amelynek a háború előtt mintegy 83 ezer lakosa volt. Regionális tisztviselők szerint a támadás során 10 robbanás történt, és a polgármester szerint az áramellátó rendszer kritikus állapotban van.

"Jelenleg az energetikai dolgozók mindent megtesznek, hogy a kórház és a vízellátó rendszer áramellátását biztosítsák"

- mondta el a polgármester, aki hozzátette, hogy a kórházak továbbra is működnek. Hangsúlyozta, hogy a hatóságok nem tudják, mikor áll helyre az áramszolgáltatás, a víz szolgáltatását is óránkénti korlátozással tervezik.

A helyi ügyészség és más tisztviselők értesülése szerint a támadásban hét lakóház, egészségügyi és oktatási intézmények, egy üzlet, egy bank és a városi villamosvonal egy szakasza is megrongálódott.

Konotop Szumi megyében található, amely az elmúlt hetekben különösen kiemelt célpontja volt az orosz támadásoknak.

A Konotop elleni csapás egy szélesebb körű orosz támadás része volt, amelyben 64 drónt vetettek be - közölte az ukrán légierő. Állításuk szerint 9 különböző régióban 44 pilóta nélküli eszközt lőttek le.

Orosz dróntámadás ért egy bútorraktárat a központi Hmelnickij régióban. A helyi szolgálatok reggel még mindig oltották a tüzet - közölte Szerhij Tyurin kormányzó.

Az északi Csernyihiv megye elöljárója arról számolt be, hogy Oroszország az elmúlt nap folyamán fokozta ottani támadásait, amelyek kárt okoztak a térség infrastruktúrájában. Azt nem mondta el, hogy pontosan mit ért találat.

(Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tesz a védelmi minisztérium repülőszemélyzeti kiképzési központjában a Tveri területen fekvő Torzsokban március 27-én. MTI/EPA/Szputnyik pool/Mihail M.)