A civil szervezet emlékeztet, hogy a 2011-es módosítás lehetőséget biztosít a belügyminiszternek arra, hogy eltekintsen a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanságtól olyan rendőrök vagy börtönőrök esetében, akiket jogerősen - akár kétéves - felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek.
A Helsinki Bizottságnak megküldött adatokból kiderül, hogy 2012 és 2017 között
50 elítélt rendőr adott be ilyen kérelmet, és ebből Pintér Sándor 29-nek adott felmentést.
Tehát a kérelmező egyenruhások 58 százaléka maradhatott a testületnél a Fidesznek hála.
A civilek emlékeztetnek, hogy a narancsos kormánytöbbség 2011-ben annak ellenére változtatta meg a szolgálati törvényt és adott lehetőséget a miniszternek a beavatkozásra, hogy 2009-ben ez egyszer már megszűnt.
Akkor a fideszesek kevesellték a lépést, és azt szerették volna elérni, hogy felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén még a bíróságnak se legyen lehetősége a bűnelkövető rendőrök mentesítésére és testületben tartására.
A Helsinki Bizottság álláspontja szerint
"az erőszakos és korrupt rendőröknek adott miniszteri pardonnak olyan hatása van a testületre, mint a ládában hagyott rohadt almának: az ilyen gyümölcs továbbrohasztja a vele szorosan összezárt többit."
Bár arra nincs ésszerű magyarázat, hogy a kormány miért adott ilyen eszközt Pintér Sándor kezébe, a szervezet szerint nem csak a rendőri túlkapások, a brutalitás, a kínzás vagy a korrupció sértheti az emberi jogokat, hanem az is,
"ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket".
Szerintük az ilyen gyakorlat azt jelzi a társadalom és a tettesek felé, hogy
"a brutális hivatásosoknak nem kell tartani a következményektől".