2018. december 31-ig volt lehetőség arra, hogy a közszolgálatban a túlszolgálatot pénzzel váltsák meg és ne szabadidőben kelljen kiadni. A 2015-ös migrációs válság idején világossá vált, hogy nem lehet a rendőri túlórákat szabadidővel megváltani, mert nem lett volna ki helyettesítse őket – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője. A 2018 végi határidőt 2022-ig hosszabbították meg, mert a belügyi kormányzat belátta: nem lehet másképp megoldani a rendőri állomány készenlétét.
A gond az, hogy elkezdtek olyan szabályokat bevezetni, mely szerint minden egységnek túlszolgálatkeretet határoznak meg, a kereten belül fizethetők ki a javadalmazások, ezen felül azonban nem, azaz
a túlszolgálatot el lehet rendelni, de azért nem jár bér
– ismertette a politikus. A fluktuáció, vagyis az állományon belüli nagy létszámmozgás miatt nehéz olyan fiatalokat találni, akik szívesen választják a rendőri hivatást – húzta alá, holott ez a 45 ezres állomány biztosítja a magyar polgárok biztonságát. Varga-Damm kiemelte, Pintér Sándor belügyminiszter fizetéséből tizenöt rendőr átlagfizetését lehetne finanszírozni – ismertette, majd hozzátette, a tárcavezető kötelessége Orbán Viktor miniszterelnök elé terjeszteni azt a költségvetési igényt,
- mely biztosítja, hogy a túlszolgálat díjai ki legyenek fizetve,
- mely az illetményrendszer révén azt is biztosítja, hogy a rendőri állomány a túlszolgálati pénzek nélkül is megélhessen.
Példaként felhozta, hogy a migrációs válság idején a határnál teljesített túlszolgálati illetmény révén kaphatott egy rendőr 150-200 ezres fizetés helyett 250-300 ezer forintot.
Kiemelte, ő maga és pártja is a nyolcórás munkanap pártján áll,
minden közszolgának joga van ahhoz, hogy nyolc óránál többet ne kelljen dolgoznia,
megfelelő pihenőidő, a családdal eltöltött idő álljon rendelkezésére, és egyetlen kormányzat se éljen vissza azzal, hogy a köz szolgálatában felelősségteljes, szorgalmas és állhatatos emberek dolgoznak – mondta. Varga-Damm a Bérunió kérdését is ide véve úgy véli, a rendőri állományt egy motivált illetménnyel, előmenetellel, életpályával lehetne jutalmazni. Ennek pénzügyi forrásáról szólva kijelentette, a költségvetésből telne rá, ha nem „iszonyú mennyiségű eszközbeszerzés” uralná a Belügyminisztérium költségvetését. Felhívta a figyelmet, hogy például a tüntetések alkalmával is soha nem mozduló rendőrségi gépjárműtömegek állnak a Belvárosban. Varga-Damm szerint egy ütemes, lassabb eszközbeszerzés mellett bőségesen ki lehetett volna termelni a tárca költségvetéséből a többletdíjazást.
A rendőrök napi megélhetését veszélyezteti a túlórapénzek elvétele
Július végén jelentek meg sajtóhírek arról, hogy 2019. január elsején megszűnik a túlórák kifizetésének lehetősége a rendőrségnél, vagyis onnantól kezdve csak szabadnappal lehetne ellentételezni a túlszolgálatot. Ez két dolgot jelenthet: jelentősen csökken a rendőrök pénze, a túlórák és szabadnapok miatt pedig az amúgy is létszámhiánnyal küszködő rendőrség működése kerülhet veszélybe.
Kéri a kormányzatot, hogy ezt a kérdést megnyugtató módon rendezzék, ne kerüljenek rendőrök olyan helyzetbe hogy például az M1-es autópályán saját zsebre kelljen bírságolniuk, mert ez az egész állomány tekintélyét rombolja, de nem megoldás a jövedelem pótlására. Erre szerinte az a megoldás, hogy a nyugat-európai bérek és árak, illetve a magyar bérek és árak összevetése után a közszolgálatban dolgozók igenis kaphassák meg azt a pénzt, ami az ár- és bérszínvonal alapján indokolt.
Varga-Damm a részletekre kitérve ismertette, hogy az első évben valóban nagy teher lenne a bérfejlesztés kigazdálkodása, de a másik oldalról el lehetne halasztani olyan presztízsberuházásokat, melyek nem a közt szolgálják. Ugyanakkor a háztartások a többletbevételt belföldi fogyasztásban költik el, ami a közterhek révén újabb költségvetési bevételt generál. Ez pedig azt hozza magával, hogy a közszolgálatban dolgozók után a versenyszféra alkalmazottainak bérét is lehet emelni, hiszen a megnövekedett forgalom a gazdasági társaságoknál csapódik le.