A jelenség Budapesten délelőtt 9.39-kor kezdődik és 11.59-ig tart, csúcspontja a fővárosban 10.48-kor következik be, amikor a Hold majdnem 60 százalékban eltakarja a Napot. Más magyarországi településen ehhez képest legfeljebb néhány perces eltérések lesznek. Sötét ekkor sem lesz, azonban a napfény mennyisége észrevehetően csökkenni fog.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Széchenyi téri székháza, a Magyar Csillagászati Egyesület óbudai Polaris Csillagvizsgálója és országszerte működő csoportjai, társszervezetei is izgalmas programokkal várják a nap folyamán a részleges napfogyatkozásra és annak részleteire kíváncsi érdeklődőket.
A MTA Széchenyi téri székháza előtt csillagászok segítik értelmezni a jelenséget az érdeklődőknek. A parkolóból szakemberek által kezelt, speciális napszűrőkkel felszerelt teleszkópokon keresztül biztonságosan követhető lesz a jelenség és napfoltokat, esetleg napkitöréseket is láthatnak mindazok, akik ellátogatnak a rendezvényre 9 és 13 óra között. Az intézmény nagytermében két csillagászati ismeretterjesztő előadást és egy Feröer-szigeteki élő tudósítást is megtekinthetnek az érdeklődők.
Az égitestek ritka asztrológiai együttállásának alkalmából a Magyar Csillagászati Egyesület is ingyenes nyílt napot tart az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban, ahol többféle távcsővel is nyomon követhetik az érdeklődők a jelenséget. Mindegyik távcső biztonságos napszűrővel lesz ellátva. Az egyesület helyi csoportjai és társszervezetei országszerte is számos helyszínen várják az érdeklődőket.
Ne nézzünk a Napba
Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalának figyelmeztetése szerint súlyos szemkárosodást okozhat a jelenség közvetlen, szabad szemmel való figyelése. A napszemüveg, a filmszalag, a fényképészeti szűrő, a polárszűrő, a kompaktlemez (CD) és a kormozott üveg sem nyújt megfelelő védelmet, illetve távcsövön, látcsövön vagy fényképezőgépen keresztül is kockázatos figyelni a csillagászati jelenséget. A Nap közvetlenül csak speciálisan erre a célra készült szűrőszemüvegekkel nézhető.
Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül és árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete nagyjából egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.
Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot elfedi. Utóbbi sokkal kisebb területről látható - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.
A mostani teljes napfogyatkozás, a teljesség sávja azonban lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékén helyezkedik el. A Magyarországhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehet figyelni a teljességet, a Feröer-szigetek. A jelenség Európa teljes területéről megfigyelhető: egyre nyugatabbra haladva egyre nagyobb mértékű részleges fogyatkozás látható.