Romániában csökkent egyes alapélelmiszerek átlagos fogyasztói ára, amióta hatályba lépett az árrést korlátozó sürgősségi kormányrendelet - közölte hétfőn a versenytanács.

Az MTI beszámolójában azt írja: a júniusi átlagárakhoz képest a legnagyobb mértékben a zöldség- és gyümölcsfélék estében csökkentették áraikat az áruházláncok augusztus 1-jétől. A szőlő ára átlagosan 34 százalékkal csökkent, ezt követi a szilva (30 százalék), a burgonya (28,4 százalék), a kaliforniai paprika (27,5 százalék), a kápia paprika (25,6 százalék), a sárgarépa (24,2 százalék) és a sárgadinnye (22,2 százalék) - idézte az Agerpres hírügynökség a versenytanács közleményét.

A hús átlagára 12,1 százalékkal, a tejtermékeké 12,3 százalékkal mérséklődött augusztus 1-jén júniushoz képest.

A friss hazai tej most csak 5,3 százalékkal lett olcsóbb, miután májusban jelentősebb, 20 százalékos árcsökkenést vezettek be az áruházláncok a feldolgozók és a kiskereskedők fél évre szóló önkéntes árkedvezmény-megállapodásának megfelelően.

"A vizsgálat során egyes termékeknél - például görögdinnye, csirkeszárny, hagyma és kápia paprika esetében - 40 százalékot meghaladó árcsökkenést is tapasztaltunk egyes boltokban, a sárgarépánál, szilvánál, szőlőnél és burgonyánál pedig akár 50 százalékról beszélhetünk egyes kiskereskedelmi láncok esetében" - mondta Bogdan Chiritoiu, a versenytanács elnöke.

A többi alapélelmiszer - a kenyér, az olaj, a tojás, a cukor és a kukoricadara - esetében is árcsökkenést tapasztaltak.

A kereskedelmi árrés korlátozásával megcélzott termékek közül csak az almánál volt 3,6 százalékos drágulás, amit a szezonalitással - az őszi almaszürettel - magyarázott a versenytanács.

A román kormány 17 alapélelmiszer árának korlátozása érdekében június végén elfogadott sürgősségi rendelete augusztus elsején lépett hatályba. A jogszabály a következő három hónapban 20 százalékra korlátozza a feldolgozók és a kiskereskedők által alkalmazható megengedett árrést, a nagybani forgalmazók pedig (az adásvételek számától függetlenül) együttesen legfeljebb 5 százalékos haszonkulcsot számolhatnak fel.

A rendelet meghatározott összetételű és kiszerelésű fehér kenyérre, friss tehéntejre, "telemeára" (román sajtféleség), joghurtra, búzalisztre, kukoricadarára, tojásra, napraforgóolajra, csirkehúsra, sertéshúsra, friss zöldségre, gyümölcsre, burgonyára és cukorra vonatkozik. Hatályának esetleges meghosszabbításáról a tapasztalatoktól függően a három hónapos időszak végén döntenek.

Az Eurostat adatai szerint sehol sem olyan rossz az árhelyzet alakulása, mint Magyarországon

A KSH legutóbbi közlése szerint júniusban 20,1 százalék volt a magyar infláció, ami azt jelenti, hogy európai uniós összevetésben még mindig rekorder drágulás húzza a magyarok vállát.

Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk, hogy az Eurostat adataiból kiviláglik, hogy sehol sem olyan rossz az árhelyzet alakulása, mint Magyarországon. Az unió országai közül a második legrosszabb helyen álló Szlovákiában is majdnem fele annyi csak a drágulás mértéke, és még a nem EU-tag Szerbia is több mint 5 százalékkal jobb adatot produkált, mint hazánk.

Szintén írtunk arról is, hogy a K&H Bank legfrissebb felmérése szerint átlagosan 60 ezer forinttal többet költünk megélhetésre, mint egy éve. A válaszadók 28 százaléka 20-49 ezer forinttal, míg 37 százalékuk 50-99 ezer forinttal kénytelen többet költeni a tavalyinál egy-egy hónapban a mindennapos kiadásokra.

(Címlapkép: Twitter)