Élénk emlékeim vannak ’56-ról. Itt most arról van szó, hogy egy nemzetet aláztak meg, csaptak arcul egy hazugság mentén
- közölte egykori ’56-os ként is Róna Péter közgazdász, az ellenzék 2022-es köztársaságielnök-jelöltje a lapunknak adott interjújában annak kapcsán, hogy a magyar külügy gyakorlatilag néma maradt az emlékezetes orosz tankönyvbotrány után. Holott ennél sokkal enyhébb fajsúlyú politikai ügyek nyomán a kormány végigsírta a teljes Fidesz-sajtót, illetve a közmédiát világgá kürtölve, de legalábbis a Fidesz hívő tagozatának, hogy már megint minket bántanak és azonnal bekérették az éppen érintett ország itteni nagykövetét. Ehelyett Szijjártó Péter rövidre zárva a témát, kijelentette, még csak tárgyalni sem hajlandóak erről. Leszögezte:
„Erről valóban nem tárgyalni kell, hanem például jegyzékben tiltakozni, hazahívni a moszkvai nagykövetünket konzultációra, csökkenteni az orosz követség létszámát, és világossá kell tenni az orosz kormánynak, Vlagyimir Putyinnak, hogy 1956 ilyen fajta minősítését Magyarország nem fogadja el, nem tűri meg. Ilyen alapon semmilyen normális, kiegyensúlyozott kapcsolatról szó sem lehet.”
Ugyanakkor nem ez történik kormányzati szinten, sőt ennek pont az ellenkezője, ami Róna Péter szerint azért is sajnálatos, mert az alárendelt oroszbarát politikának úgy tűnik, jelentős a kormánypárti támogatottsága.
„Sajnálattal látom, hogy ebben az ügyben a belpolitika, illetve a társadalom reakciója is, hogy úgy mondjam, harmatgyenge volt. Ennek okait én nem tudnám most megmondani, de ez végtelenül lesújtó és elszomorító. Viszont van ennek az egész orosz, illetve Putyin-barát politikának egy külpolitikai, európai következménye is. Azt jelzi, hogyha ’56 tekintetében sem képes a kormány kiállni nemcsak önmagáért, hanem a még élő ’56-osokért sem, akkor külföldön azt a benyomást kelthetjük, hogy ez egy megalkuvó, gyáva és gerinctelen társadalom lett. Ebben benne van még a korrupció, az európai politikát érő sokszor gyalázatos kormányzati kijelentések is. Az emberek pedig megengedik, benyelik ezt, sőt egyenesen üdvözlik
- mondta a közgazdászprofesszor, aki szerint ez alapján egy olyan kép alakul ki a világban rólunk, ami ellenkezője mindannak, amit 1956 jelent.
„Orbán Viktor korábban többször is mondta, hogy tiszteletet Magyarországnak! Hát hogyan lehetne egy olyan országot tisztelni, amely egy ilyen sértést eltűr?!”
- fogalmazott Róna Péter.
Ide tartozó hír, hogy Vlagyimir Putyin kedden, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén azt mondta, hibázott a Szovjetunió 1956-ban, amikor tankokkal bevonult Budapestre. Az orosz elnök a prágai beavatkozást is hibának tartja, de szerinte most a Nyugat is hasonló hibát követ el. Róna Péter lapunknak nyilatkozva elmondta, ez egy kettős beszéd Putyin részéről, mivel akkor és most is egy szuverén államot támadtak meg.
„Tehát hiába mondja most Putyin, hogy hibáztak 1956-ban és 1968-ban. Lehet, hogy most néhány rövid szóban talán elismerte, hogy az orosz tankönyvben megjelent állításokkal „túltolták a biciklit,” de hát most ugyanezt csinálják Ukrajnában.”
Az Orbán-kormány úgynevezett keleti nyitás politikája mostanság főleg a Kínával történő üzletelések révén került sokszor éles bíráltok kereszttüzébe főleg külföldön, de hazánkban is. Az egymás után létesülő akkumulátorgyárak, a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, és most a Budapest Airport tervezett megvásárlása csak a legismertebb nagyberuházások, amelyek mögött nem lehet figyelmen kívül hagyni Kína politikai befolyását. A kormány ilyenkor többnyire arra hivatkozik, hogy ilyen kínai beruházások más európai országban is jelen vannak, Róna Péter azonban felhívta a figyelmet arra, hogy arányait tekintve messze nem akkora a kínai térhódítás, mint Magyarországon, ahol az ilyen jellegű nagyberuházások nyomán ugyanolyan függőségi viszonyba kerülhetünk, mint a 20. században a németek, majd a szovjetek és most pedig a kínai és orosz befolyásszerzés során.
„Hihetetlen és nemcsak számomra, hogy a magyar politika még mindig, a mai napig nem képes elképzelni Magyarország helyzetét, csak úgy, hogy egy függőségi viszonyban van valamelyik nagyhatalommal. Így volt ez a Horthy-korszakban, ahol nagyon gyorsan függőségi viszonyt alakítottunk ki Németországgal, de így volt ez még korábban, 1848 ellenére a kiegyezés után is, amikor kialakult egy nagyon komoly függőségi viszony Ausztriával. Aztán így volt a második világháború után, amikor szintén nagyon gyorsan kialakítottuk azt a függőségi viszonyt a Szovjetunióval, ami aztán sokáig jellemezte a helyzetünket. 1990 után, a rendszerváltás idején úgy tűnt, itt van végre az alkalom, hogy ezen végre változtassunk. Azonban nem éltünk ezzel és lesújtónak, illetve elszomorítónak találom, hogy egyetlen politikai erő sem volt az országban, amely képes lett volna a magyar jövőt a függőségi viszony kialakítása nélkül elképzelni és felépíteni” - mondta Róna az Alfahírnek.
Az orosz gáz- és olajfüggőséget is ilyen helyzetnek értékelte Róna Péter, de azt is jelezte, az Orbán-kormány – szemben az európai törekvésekkel, beleértve már a legtöbb kelet-európai országot is – nem akar elszakadni az orosz energiától, sőt, mint rámutatott, a paksi nagyberuházás is éppen ezt a célt szolgálja. Kifejtette:
„Ezzel Magyarország teljesen egyedül áll. Minden európai ország arra törekedik, hogy lazítsanak, vagy egyenesen megszüntessék függőségüket az orosz gáztól és olajtól. A legtöbb ország ezt mostanra sikeresen meg is valósította. A magyar kormány viszont azt állította, hogy ezt nem lehet megoldani és a függőségünket továbbra is fenntartjuk. Ennek kapcsán persze Oroszországnak jelentős politikai zsarolási lehetőséget adva. Erre jött még a kínai nyitás és most már Kína az új „nagybácsi”, amire épül most az Orbán-kormány politikája, aminek megint csak a függőség, a kitettség lesz az eredménye, és amivel Kína és az oroszok is visszaélhetnek, ahogyan ezt meg is tették már több országgal szemben is.”
A kínai beruházások kapcsán Róna Péter hangsúlyozta, a kormány most attól a Kínától remél gazdasági segítséget és együttműködést, amely most szintén nehéz helyzetben van egy sor korábban elhibázott gazdasági döntés miatt. A kínai gazdasági modell a teljesítőképességének határára jutott, és most Kína egy nagyon komoly válságos időszak elé nézhet.
„Éppen akkor, amikor Magyarország egy válságba jutott kínai gazdaságtól várja azt a függőséget, ami Orbán Viktor szerint az ország jövőjét biztosítani tudná. Ráadásul ezek a beruházások egyáltalán nem tekinthetők innovatívnak, és ezért is tart ott az ország, mert szinte csak olyan jellegű befektetések érkeznek kelet felől, mint az akkumulátorgyárak, vagy az összeszerelő-üzemek. Ez a függőségi modell átka, direkt következménye. Ez a fajta függőségi modell ráadásul elszívja mind a szellemi, mind az anyagi erőforrásokat abba az irányba, hogy kielégítsük azt a hatalmat, amelytől függünk. Ennek következtében nem tud kialakulni egy valóban innovatív belső gazdasági szerkezet. Ezt tovább rontja, hogy az innovatív magyar szakemberek külföldre távoznak, a helyükre pedig olcsó távol-keleti vendégmunkások érkeznek.”
Egyes számítások alapján legalább félmillió ázsiai migránsmunkás érkezik hazánkba, ami egyrészt szembe megy az Orbán-kormány által hangoztatott magyar szuverenitási politikájával, másrészt pedig jelentős társadalmi gondokat is eredményezhet. A bevándorlók ugyanis kisebb településeken, városokban szállnak meg teljesen eltérő kultúrát megjelenítve, nem beszélve az alacsony bérekről, ami szintén nincs jó hatással a hazai, szintén nagyon alacsony bérekre. A professzor ezzel kapcsoltban elmondta, teljesen másfajta ázsiai bevándorlás várható, mint ami eddig jellemző volt főleg a kínaiakra, akik eddig leginkább kereskedők, büfések és más hasonló vállalkozások mentén voltak jelen Magyarországon.
Több százezer ázsiai bevándorlóval kell számolni. Mostanáig évente legfeljebb 2-3 ezren érkeztek, de ahhoz viszonyítva, amire most lehet számítani, ez elenyésző
- mondta Róna Péter.
A Liszt Ferenc repülőtér tervezett állami megvásárlása Róna szerint is egy olyan, vélhetően majd kínai bank által finanszírozott ügylet lehet, ami elsősorban Kína érdekeit szolgálhatja, mivel a Belgrád-Budapest vasúti projekt mellett ez lehet az ázsiai nagyhatalom másik fontos itteni logisztikai beruházása az európai piacokra. Rögzítette:
„Sok mindent persze erről nem tudhatunk, de egyet biztosan tudunk, a kormánynak nincs erre 4 milliárd eurója. Amúgy se erre, sem pedig más célra. A költségvetési hiány idén átlépte a 4 százalékos határt, és számításaim szerint már az 5 százalék közelébe került. Ha ehhez hozzátesszük ezt a 4 milliárd eurót, akkor hatalmas lyuk keletkezik. Tehát az államnak erre nincs pénze. Belső forrásokból ezt nem tudja finanszírozni, hiszen annyian nem vesznek állampapírokat. Ráadásul a megtérülési lehetőségekről egy szó sincs a kormányzati kommunikációban. Tehát vagy kilépünk a nemzetközi piacra, vagy egy olyan befektető számára kínál lehetőséget a kormány, aki ezt megfinanszírozza. Ez pedig egyértelműen Kína.”
A közgazdász arra is rámutatott, hogy a repülőtér eladási oldala is fontos tényező, hiszen szerinte azért is árulhatják a repteret, mert Magyarország olyan szinten kezd elszigetelődni az Európai Uniótól és az európai demokráciáktól, ami már a forgalomra is negatív hatással van. De legalább ekkora gondnak nevezte a Fidesz és a kormány külpolitikáját, illetve európai politikáját. Az állandó „brüsszelezést”, a nyugati demokráciák elutasítását, a kelet felé fordulást és ennek kapcsán az unióból való távozás belengetését pedig már egyre kevésbé nézik jó szemmel Európában.
„Ennek eredményeként Magyarország már „de facto” nem igazán része még az EU-nak. „De jure”, tehát jogilag még tagok vagyunk, de már nem kapunk pénzt, kizártak bennünket a Horizontból, és mindenből, amiből ki lehet zárni minket, kizárnak. Ide nyugati befektető már nem nagyon jön”
- vázolta fel Róna Péter, aki nem zárta ki, hogy ennek a folyamatnak a vége a szakítás lehet az EU-val, aminek gazdasági és politikai következménye az ország lemorzsolódását és elszegényedését eredményezheti. Ezt pedig semmilyen keleti, pontosabban orosz és kínai nyitás nem fogja pótolni.
(Címlapkép: Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)