Tiltakozni kell minden lehetséges diplomáciai szinten, ez az egyetlen elfogadható lépés a magyar kormány részéről az orosz történelemtankönyv hamis állításaira – mondta pár napja a Magyar Hangnak két egykori külügyminiszter, miután fasiszta radikálisok lázadásának nevezi az 1956-os forradalmat az új orosz állami történelemtankönyv, és hibaként értékeli, hogy a szovjet hadsereg kivonult az egykori tagköztársaságokból. Jeszenszky Géza, az Antall kormány külügyminisztere szerint nem csak Szijjártó Péternek, de Orbán Viktornak is illene reagálnia az ilyen mértékű, a magyar nemzetet sértő történelemhamisításra. A külügyminiszternek be kellene rendelnie a budapesti orosz nagykövetet, és ha komolyan veszi a magyar nemzet képviseletét, magánemberként is visszaküldi a Szergej Lavrovtól kapott Barátságért érdemrendet. Balázs Péter, a Bajnai-kormány egykori külügyminisztere is reagálnia kell Szijjártónak, Orbánnak vagy a köztársasági elnöknek, Novák Katalinnak, hiszen a tankönyv kiadását lehetővé tévő orosz kultúrpolitika ezzel nemzeti ünnepünket is megsértette. Jeszenszky Géza ugyanakkor szkeptikus, valójában nem számít kemény reakcióra. Ha lesz egyáltalán válasz, valószínűbbnek tartja a lényeget elhallgató köntörfalazást.
Az Antall kormány külügyminisztere azonban minden bizonnyal téved. Szijjártó Pétert nem abból a fából faragták. Az orosz tankönyv állításai miatt kemény és határozott viszonválasz várható Oroszországgal szemben. Az Orbán kormány külügyminisztere már bizonyított hasonló kérdésben, amihez érdemes felidézni azt a 2003. december 1-jei esetet, amikor Adrian Năstase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök - Erdély és a Román Királyság egyesülésének évfordulóján – fogadáson vett részt a budapesti Kempinski Hotelben. A „Kempinski-koccintásként” elhíresült rendezvényen még részt vett Kovács László külügyminiszter, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, jelen volt Kelemen Attila és Verestóy Attila RMDSZ-es politikus is. Mivel azonban ezt a napot a magyarok tragédiaként élik meg, hiszen Erdély Magyarországtól történt elcsatolásénak a napja is, nem mindenki gondolta így, a két miniszterelnök találkozója ellen a szálloda előtt több száz ember kezdett spontán tiltakozásba.
A románoknak többször is nekiment Szijjártó, de Putyintól fél.
Năstase 2003-as látogatását még egy évtizeddel később is dühödten emlegette a már kormányon lévő Fidesz kormány. Szijjártó Péter sem felejtett, és annyira kemény volt, hogy még 2016-ban is felidézte a 14 évvel korábbi találkozót, és megtiltotta a részvételt magyar diplomatáknak a december 1-jei román megemlékezéseken, mondván, hogy a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük ezen a napon. Furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon, ezért „megtiltottam minden külképviseleten dolgozó magyar diplomatának és mindenkinek, aki a külügyminisztériumban dolgozik Budapesten, hogy részt vegyen akár Magyarországon, akár külföldön rendezendő román nemzeti ünnepi alkalmakon” – fogalmazott akkor a kormánypárti Magyar Időknek.
Az orosz tankönyv miatt azóta több szervezet, így a Jobbik-Konzervatívok is követeli a kormánytól, hogy tiltakozzon. Brenner Koloman, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felszólította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy Oroszország nagykövetét azonnal kéresse be a hivatalába. Szerinte a Fidesz-kormány 13 éve alatt Magyarország kibillent ebből a normális politikai egyensúlyból, ezért most komoly elhatárolódást vár el a külügyminiszter és a kormány részéről. Brenner rámutatott: 2016-ban, amikor Oroszország pogromnak minősítette '56 eseményeit, Szijjártó Péter még bekérette az orosz nagykövetet, de most hallgat. Mi változott meg?
Csak egy konfliktuskerülő, visszafogott facebook-posztra futotta az államtitkártól. A külügyminiszter és a miniszterelnök továbbra is hallgat.
A külügy két nap hallgatás után szólalt meg, amely szerint egyelőre nem tervez semmit tenni az ügyben. Az államtitkári nyilatkozatan csupán az olvasható, hogy „egyértelmű, mi volt 56-ban, úgyhogy erről nem nyitnak vitát senkivel”.
(Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő telefonon megbeszélést folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel a Karmelita kolostorban 2021. április 29-én. Balról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)