Rosszul áll az unió „tízéves terve”

A foglalkoztatás és a szegénység csökkentése területén igen rosszul áll az Európai Unió az EU2020 stratégiában kitűzött célokhoz képest.

A 2010-ben átdolgozott „gazdasági modernizációs stratégia” öt fő területen határozott meg számszerű célokat, amelyeket az unió egészének el kellene érnie 2020-ra. Két igen fontos területen nemhogy javulás, hanem komoly visszaesés tapasztalható az Eurostat által hétfőn közzétett adatok alapján.
 
Bár az általános foglalkoztatás szintjét 2020-ig 75 százalékra szeretné emelni az EU, a 2008-as 70,3 százalékról tovább csökkent: a legutóbbi, 2013-as adatok szerint a korábbinál is kevesebbeknek, 68,4 százaléknak volt munkája. Az EU2020 másik kiemelt célja még sikertelenebb. A szegénység és társadalmi kirekesztés által sújtott uniós polgárok számát húszmillióval szeretnék csökkenteni – ehhez képest 116,6 millió főről (2008) 121,4 millió főre nőtt a számuk 2013-ra.

Súlyos kérdések

Némi előrelépés történt ugyanakkor az oktatás területén, ahol a korai iskolaelhagyók lakosság egészéhez viszonyított aránya csökkent. Egy másik cél e területen, hogy 2020-ra a 30-34 éves korosztály 40 százaléka rendelkezzen felsőoktatási végzettséggel. Érdekesség, hogy a nők esetében az unió már meg is haladja a célszámot (41,2 százalék), a férfiak viszont jóval elmaradnak tőle (32,7 százalék). Noha ez az eltérő arány komoly társadalmi kérdéseket vet föl (párkapcsolatok, gyermekvállalás, női foglalkoztatottság stb.), ezekkel az unió láthatóan nem tud vagy nem akar mit kezdeni.
 
Sikerült visszafogni az üvegházhatású gázok kibocsátását, de feltehetően ebben komoly szerepet játszott a gazdasági válság: a visszafogottabb gazdasági teljesítmény kevesebb szennyezéssel is jár. A megújuló energiaforrások részaránya viszont valamelyest nőtt. A kutatás-fejlesztési projektek GDP-arányos támogatása is emelkedett némileg, itt 2020-ra 3 százalék a célkitűzés.