A kárpátaljai helyzetet elemző terjedelmes interjújában Szolontaj a magyar közösséggel kapcsolatban kifejtette: „Elméletileg, ha Ukrajna a rendteremtés helyett más forgatókönyvet követ, és ha más városokban is (a munkácsihoz) hasonló összetűzések kezdődnek, akkor természetesen a magyar kisebbség felveti a kérdést Európa előtt, hogy, úgymond, vegyék el Ukrajnától. Az emberek azt mondják majd: annektáljatok bennünket, találjatok ki, és tegyetek valamit, mert nem akarunk ennek a részesei lenni”. A magyarok ugyanis etnikai csoportnak érzik magukat Kárpátalján, ahol nincs más hasonlóan nagy nemzetiségi csoport – tette hozzá, megjegyezve, hogy véleménye szerint a helyzet nem fog idáig fajulni.
A kérdésre, hogy a munkácsi konfliktusban részes felek melyikének az oldalára állt a kárpátaljai lakosság, a politológus elmondta: a helyzet tragikuma, hogy a Jobb Szektor (PSZ) nacionalista struktúraként van jelen, miközben a nacionalista elegy nagyon veszélyes Kárpátalján. „A kárpátaljai emberek akkor sem fogják soha elfogadni a PSZ-t, ha történetesen kiderül, hogy igaza van az adott helyzetben, mert elsőként nyitott tüzet” – mutatott rá. Úgy vélte, a kárpátaljaiak nem támogatják azokat sem, akik a hatalom védőszárnyai alatt foglalkoznak csempészéssel, üzleteléssel.
„Abszolút minimális az esélye annak, hogy Kárpátalján a munkácsi események miatt valamilyen köztársaságot hozzanak létre, szeparatista mozgalmat indítsanak, vagy fegyveres felkelésbe kezdjenek a hatalom ellen. Ez eleve lehetetlen” – szögezte le az ungvári származású ukrán politológus.