Kedden három nagy szakszervezeti konglomerátum, valamint a PDSZ eljuttatta a kormányfőnek az érdekvédők 4 pontos követelését, amely a rabszolgatörvény eltörlése mellett a tisztességes bérezést, a rugalmas nyugdíjkasszát, valamint a sztrájktörvény felülírását is megnevezi. Emlékezetes, a Magyar Iparszövetség székházában megrendezett, szakszervezetek és pártok részvételével zajló kerekasztal-beszélgetésen szóba került munkavállalói minimum egyik pontja is szorgalmazta az egyeztetéseket a kormányzati szereplőkkel a munka törvénykönyvének módosításáról, valamint a sztrájkjogi szabályozás igazságtalanságainak felülvizsgálatáról.
A fülkeforradalom után frissen megszerzett kétharmadával a Fidesz már 2010 decemberében módosította a sztrájkjogot, gyengítve a szakszervezetek erejét az együttműködési kötelezettség bevezetésével. Az elégséges szolgáltatás kapcsán pedig például meghatározták, hogy annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja: a városi és elővárosi közlekedésben ez 66, az országosban pedig 50 százalékot jelent ez.
Jogszerűtlen lehet egy sztrájk akkor is, ha azt nem előzte meg egyeztetés a munkáltatóval, azonban utóbbi számára nincs megszabva határidő a megegyezésre.
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke az Alfahírnek arról beszélt, hogy a rabszolgatörvény mellett fontosnak tartották, hogy a munkavállalókat érintő további problémákat is megnevezzenek a követeléseik között, reménykedve abban, hogy valóban lesznek ezekről érdemi tárgyalások a kormányzattal. A SZEF elnöke hangsúlyozta, a kedden leadott 4 pontban például így sem szerepelnek a nagyon súlyos ágazati problémá. Példaként felhozta, a kormányzati igazgatásról szóló törvényt, amely szerinte embertelen, a rabszolgatörvénynél is rosszabb körülményeket teremtett a minisztériumokban és a háttérintézményekben dolgozó munkavállalók számára.
A szakszervezeti vezető közölte, rengeteg problémájuk van a sztrájktörvénnyel, kiemelte például azt is, hogy a munkaadó végtelenségig elhúzhatja az alkudozást a sztrájk feltételeiről, és mire végül megszületik esetleg a kedvező bírósági ítélet, addigra enyhülhet a sztrájkhangulat is.
A jogszerűtlennek ítélt sztrájk pedig két kockázattal is járhat. Egyrészt fegyelmi eljárás indul a munkavállalóval szemben, amelynek a végén akár a munkahelyét is elveszítheti. Másrészt ilyen esetben a munkáltató részéről a leállás miatt keletkezett anyagi kár megtérítése is jogos követeléssé válik - ez a közszolgálati szektorban persze nem olyan erős fenyegetés, mint mondjuk az energiaszektorban, ha leáll a Paksi erőmű az nagyobb veszteséget okoz, mintha egy bölcsőde ideiglenes bezárna. A SZEF viszont mindenképpen szeretne a jogszerűségnek eleget tenni.
Földiák András kérdésünkre leszögezte mind a hat magyarországi konglomerátum egységes abban, hogy meg kell változtatni a sztrájktörvényt, ám a módszerek, ez erődemonstráció tekintetében már eltérnek az álláspontok. A Munkástanácsok például ezt a sztrájkkezdeményezést nem támogatják – tette hozzá.
A pártokkal kapcsolatban elmondta, igyekeznek nagyon óvatosan bánni velük, minden a munkavállalók érdekében álló konkrét ügy, így a rabszolgatörvény eltörlésének támogatását elfogadják, de a SZEF-nek nincs semmilyen pártpolitikai célja.
„Semmilyen pártot nem támogatunk, nem bántunk, igyekszünk a pártpolitikai ügyektől távolságot tartani. Ha a Fidesz támogatna minket ebben a küzdelemben, azt is elfogadnánk”
- fogalmazott.
Igaz, ez a távolságtartás nem mindig sikerül. Felidézte, hogy a pécsi rabszolgatörvény elleni tüntetés végül egy DK-MSZP-Momentum önkormányzati választási kampányrendezvényé változott.
„Ez nagyon-nagyon kellemetlen volt, nem értettünk ezzel egyet, ezzel megszegték a megállapodást”
- szögezte le a szakszervezeti vezető, ugyanis előzetesen minden egyes demonstráció előtt kikötik, az nem szolgálhat egyetlen pártpolitikai célt sem.
Beszélgettünk a következő napok forgatókönyvéről is. Orbán Viktornak keddtől számított 5 napon belül ki kell jelölnie egy tárgyalópartnert, aki valószínűleg Varga Mihály lesz. Ha ez nem történik meg, és a miniszterelnök érdemben semmit sem reagál, akkor a hatodik napon már jöhetne is a sztrájk. Azonban Földiák András szerint erre a gyakorlatban nincs esély,
egy országos sztrájk előkészítése legalább egy hónapot vesz igénybe.
Az útlezárások már január 18-án, pénteken megkezdődnek, valószínűleg a fővárosban is lehet ezekre számítani, január 19-én pedig jöhetnek a vidéki demonstrációk. A SZEF abban bízik, hogy nem csak a megyeszékhelyeken, hanem
legalább 40-50 településen lesznek megmozdulások.
Nagyon valószínű, hogy az országos demonstrációt követő hét elején pedig
bejelentik a sztrájkbizottság megalakulását, és az országos sztrájk dátumát is
– magyarázta.
Földiák András egyébként nem tartja esélytelennek, de azért meglepné, ha a kormány kitörölné a munkatörvénykönyvéből a 400 óra túlmunkát, de azért bízik egy kompromisszumos megoldásban.
(Címlap- és borítókép: Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, mellette Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke (b), Kiss Balázs, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés sajtókapcsolatokért felelős munkatársa és Koreczné Kazinczi Ilona, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Fotó: MTI/Bruzák Noémi)